Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)
az. ősi portaadózás megszüntetése azzal vált indokolttá, nagy а porták nagyságát - a török uralom szervezete éa a lakosság fluktuációja» elvándorlása, vagy "tömörülése portákat szüntetett meg és uj portákat hozott létre. Az. uj adó jövedelem után történt kivetése az addigi summás adóval szemben jelentós növekedést irányzott elő. Az. uj adózás terhe kemenyen sújtotta a nyomorúságos állapotba került jobbágyokat és nagy mérvű elkeseredést váltott ki soraikban, mert az uj rendszerrel az a— dójuk portánként mintegy 2o forintra emelkedett. E "diká"-vaL mért. uj adórendszer szerint l-l dikának számított minden. 15 éven felüli sza — mély, minden 2—2 igavonó ökör vagy ló, vagy tehén, minden '"—A- agyéves marha, tinó, csikó, lo-lo juh, vagy kecske, 2o-2o bárány, malac, vagy méhkas, b-6 urna bor. A tenernek nagy részét a.leszagénye dabo jobbá gyoknak kellett hordoznia, A Havas megyei 1693.évi kivetés szerint 59.57c.forintból a nemsekra eső dika értéke 3771 forint, 1599—bea pedig A-8,396 forintból a nemesek és papok dikája 3226 forint volt. Tehát 1698-ban a jobbágyok az ado 93 T 7 %-át, 1699-ben pedig 93*4* %-á.t viselték, a nemesek I698. évi 6,3 %—és az 1699 évi 6,6 %-ával szemben. Kenderesen a nagykunsági szabadparasztok támogatása révén az uj szerzeményi bizottság birtokba iktató parancsával és az ujrendszerü adózássalm szemben megszervezeti ellenállás volt. Ezért a Nagykunság és a Kis Hevesi járás erőteljes összefogásának letörése érdekében l?oo— ban. a Nagykunságot Heves megyétől szervezetileg és politikailag elválasztották. Különösen a Kis Hevesi járásban vált egyre veszélyesebbé a jobbágyok és szabadparasztok tiltakozása a földesúri birtokbavezetés ellen. A szervezetileg elválasztott Hevesben folyamatba tették a régi földesúri birtokok visszaállítását, a Nagykunságon, Kiskunságon és a jászsági részekan padig erőszakos foglalással próbálkoztak, azt pusztának nyilvánították, s uj szerzeményként, az udvar pénzügyi rendezése érdekeben З^о.ооо forintért a Német Lovagrendnek eladták. Az eladási okmányt Lipót császár szentesitette, majd a tiltakozás és ellenállás láttán az uj szerzeményi birtokot, mint elzálogosított terű— letet tartotta nyilván a császári udvar. A Havas megyéhez sorolt Kenderest, oint osi földesúri területet vett számba a bizottság s elrendelte földesurai bírtokbaszállását. -96
