Kormos László: Kenderes története a honfoglalástól 1728-ig – A Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 41. (1979)

4 Nagykunság szomszédságában levő község éppenugy ragaszkodott loa appidoriuajLaoz., mint а nagykunságiak szabadság jogaikhoz mart földesúrtól maatss életet szerettek volna, élni,, 1б99--Ьвд, általános eLkesara— dás közien érkaztak a községbe az öaszairók ás földfogialó földesúri küldöttek. ELloször elbujdosta előlük, majd a végvári - lo99-baa elbocsátott - vitézekkai megerősödve visszatértek földjeikre és nyíltan ellenálltak földesuraiknak an a.j rendszerű, taxa fizetésóban, valamint a Habsburg birodalomnak az uj rendszerű dika fizetésében, Az 17o3. évvel kezdődő II,Rákóczi Faraac felkelése uj arat adott osztály— érdekeik aegváaalmazéséhaz. A s zab ads ágiiarc kimenetelétől, eredményeitől földesúrtól mentes életet reméitak, A kender

asiex is lalkasan csatlakoztak Rákóczihoz. 2./ A Rákóczi-szabadságharc alatti és utáni állapotok. A II. Rákóczi Ferenc vezette felkelés gyors sikerei Kenderes jobbágyságának és kisnemeseinak hagyományos szabadságszeretetét újra felkeltette. A környező községek között — Debrecen és Tur körzetében — Kenderest rebellis községnek ismerték. I680—8l-ban a aiagyai adószedők a— •sért nem tudtak eljutni Kenderesig, a Thököly felkeléshez, a hegyaljai felkeléshez., Rákóczi szabadságharcához agyaránt szívósan csatlakoztak.. â Szolnok bevételében résztverő kuruc kapitányok között szereplő Szűcs János, a kandaresiek kedvelt kapitánya volt, ~ sa szatmári békakötés után - Károlyi Sándorral is.szembehelyezkedve — jelentős szerepet játszott a község történetében, A Rákóczi-szabadságharc keaderesi eseményeiről kevés adatunk maradt. Némi hitelességgel mégis támaszkodhatunk két tanúvallomás! jegyző könyvre és debreceni Papp István kandaresi református prédikátor feljegyzéseire. A Pálos rend birtokperéből ismert 17Jo. évi tanuvailomási jegyzőkönyv és 1766.július 12, évi templom, tulajdonjogot igazoló periratból következtethetünk-arra, hogy Kenderes a kuruc harcok alatt gyülekezési központ lehetett s a kurucok a mai református templomdom— bot» s.-az azt körülvevő kőfalat erődítménynek használták. Valószínű» hogy az 17o4. június 24—i Karcag-Madaras állani szerb támadást Kenderes és Kunhegyes irányából vetették vissza Rákóczi hadai. Sz ideig a - 97 -