Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

A jogszabályban előírt átalakulási kötelezettségnek nem minden a nagybirtokokról származó javakat kezelésébe vevó' társulás tett eleget, bár azt a földművelésügyi szakigazgatás szorgalmazta. A minisztérium 1946 február 21-én pl. a Kenderes! Általános Földmives és Munkás Szövetkezetet hivta fel a hivatalos alapszabály eifogadására, azzal, hogy ellenkező'esetben a szövetkezet feloszlatására kerül sor. Két esetben a kényszerfelszámolás megtörténtére utaló adatot îs találunk, nevében ugyan földmüvesszövetkezetnek megjelölt, de a rendeletnek meg nem felelő' társulást illetőleg. Az 1945 szeptember 15-én, illetve 29-én már cégjegyzett "Csataszögi Földmívesszövetkezet", illetve "Mezó'turi Földmívesszövetkezet" a névjegyzékből törlésre került 1946 január 13-án, illetve február 28-án. A föidmüvesszövetkezeti rendelet szervezeti szempontból az alakulás határidejének, illetve bizonyos szövetkezetek átalakulási kötelezettségének előírása mellett intézkedett atekintetben is, hogy több községbelíek együttesen Is alakithatnak földmüvesszövetkezetet, illetve, hogy közigazgatásilag egy községhez tartozó területen egynél több ilyen társulás jöhet létre. E kitételek alapján elsősorban a több szövetkezet megalakítására, az egymástól való függetlenségre való törekvés volt a jellemző. Ellentétes szándékról csak a Jászságból tudunk. A jászladányi földmüvesszövetkezettel kapcsolatban 1946 decemberében a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központjának szervezői megjegyezték, hogy "Jászladány központtal a Kaptárhoz hasonló tájszövetkezeti megoldást óhajtanak". Az elképzelés megvalósítatlanul maradt. Hosszabb távú eredményt nem hozott a jászteleki földigénylő bizottság kezdeményezése sem, hogy a község ujgazdái, akik a közigazgatásilag Jánoshidához tartozó, de Jásztelekhez közelebb fekvő Pusztami18) zsén jutottak földhöz, az ottaniakkal közösen alakítsanak földmüvesszövetkezetet. Az egy községben történt több földmüvesszövetkezet alakítását többnyire a határban levőnagy távolsággal, vagy egyes hafárrészek különálló jellegével indokolták. Az előzőekben láttuk, hogy már 1945 őszén alakult két olyan területen földmüvesszövetkezet, amely hamarosan önálló községgé szerveződött. Dévaványán — ahol a megye községei közül a legnagyobb számú földmüvesszövetkezetaiakítős történt — 10 nappal a községbeli szövetkezetalapítás után (1946 március 14. illetve 24.) a Pusztaecseg nevű határrészben — amely 1950-ben önálló község 19) lett — ugyancsak sor került erre« A Jászfelsőszentgyörgyhöz tartozó Pusztakerek-45-