Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

udvaron — egy 1947 szeptemberi jegyzőkönyv szerint —a szőve tkeze ta laki tási szándék egyenesen arra volt visszavezethető', hogy a községtől el akartak szakadni.20) A Cserepespusztán — közigazgatásilag Dévaványa határrésze — 1946 nyarán létrehozott földmüvesszövetkezet alakításának indokai között szerepel, hogy "uj település is van kialakulóban". Az engedélyezést azonban nem ez a körülmény döntötte el, hanem az a —'cözségi földigényló'bizottság és a megyei földbirtokrendezó'tanács által is igazolt — tény, hogy a községtói 14 km-re fekvó' terület "oly nagy birtokegységet zár magába, hogy önálló földmivesszövetkezet alakítása indokoltnak látszik", továbbá, hogy "minden ipari és gazdasági szerszámuk és raktárhelyük" van • I ! 21) a cserepespuszta iáknak. A megyei és országos szintű mezőgazdasági szervek gazdasági megfontolásokat, a nagybirtokokról származó javak megőrzésének szempontjait tartották szem eló'tt az egy község területén létrejövő' több földmüvesszövetkezet engedélyezésénél. Az 1946 január 31-én alakult lászlómajori földmüvesszövetkezet létrehozását maga 22) a megye termelési biztosa szorgalmazta, иду nyerte el a minisztérium jóváhagyását. A Besenyszöghöz tartozó AIsószászbereken a földmüvesszövetkezet alakulásának engedé23) lyezése "az okszerű gazdasági szempontok" alapján történt. A földmüvesszövetkezetek létrejöttükkor megfogalmazott alapszabályaikban szervezeti felépítésüket a központilag meghatározott minta alapján állapították meg. Annak nyomán mondták ki a szövetkezet egységeinek, az üzemi központ, az Őstermeló', a gépállomási, a beszerző', az értékesitó' és a szakoktatási csoportok létesítését is. Ezzel megteremtették az általános földmüvesszövetkezeti formát, amelynek tartalommal való megtöltése az országos és helyi feltételektől függően történt. b) A földmüvesszövetkezetek társadalmi viszonyai A szövetkezeti mozgalom a gazdasági szükségszerűség talajából fakadt. Nem volt, nem is lehetett azonban független a társadalmi-politikai élet jelenségeitől. A földmüvesszövetkezetek korai történetére is erősen rányomta bélyegét az a tény, hogy a demokratikus átalakulásért folyó osztályharc időszakára esett. A felszabadulást követőleg a pártok programjába a szövetkezeti kérdés mint 24) a mezőgazdaság rekonstrukciójának és fejlesztésének fontos tényezője került be. -46-