Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)
k) ^J0P3^ > 3^. < ^ÉS.h^}ïJEPl e '945 »lején A mezőgazdaságnak a közvetlenül a háború utáni helyzete mind rövid, mind hosszabb távon jelentőséggel bírta demokratikus agrárszövetkezeti fejlődés szempontjából. A földművelő munka újrakezdésére tett erőfeszítések közvetlenül is vezettek a termelés szövetkezeti megszervezését célzó kísérletekre. Szélesebb körben pedig közvetve, a földreform során felosztott birtokok szövetkezeti kezelésbe adott javainak mennyiségén és állapotán keresztül hatott a szövetkezeti mozgalomra a mezőgazdaság 1945 eleji helyzete. Szolnok megye több mint egy hónapon át volt hadszíntér. Ezalatt súlyos veszteségeket szenvedett. A mezőgazdaságban bekövetkezett károk az országos átlagot is meghaladóan tetemesek voltak. A nyári bombázások, majd a frontvonal október-novemberi áthaladása következtében a betakarítás — főként a megye Tiszán túli részeiben — szinte teljesen lehetetlenné vált. Már a gabonabetakarítás is csak hiányosan történhetett meg. Elvégzését a munka- és igaerő hiánya mellett "késleltette az a tudatos törekvés is, hogy a lábon álló 1 termést • ne tudják a németek és magyar kiszolgálóik nyugatra kiszállítani." A gabona elcséplésének kisebb-nagyobb része csak a felszabadulás után történt meg. A munka gép-, alkatrész- és üzemanyag hiány miatt sokhelyen igen vontatottan haladt. Bár a megye főispánja a cséplés befejezésének határidejét március 15-ében szabta meg, még májusban sem volt mindenütt magtárban 27) az összes kenyérgabona. A késedelemnek természetesen nagy szemveszteség lett a következménye. S noha a jó 1944-es termésnek legalább részbeni megmentésével sikerült elérni, hogy "az 1944/45-ös év élelmezési gondjait nagyobb ka28) tasztrófa nélkül Szolnok megye is át tudta vészelni" , a termény nagymérvű kárbaveszése súlyos teherként nehezedett a lakosságra a későbbiekben. Az Őszi betakaritásu növényekből ugyancsak nagymértékben maradt a határban. Ï944 végén Szolnok és Törökszentmiklós környékére vonatkozólag került papírra az a megállapítás, mely szerint "a tengerik mindenütt száron vannak, a 29) cukorrépa a földben". ; A november közepén hadszintérré vált Jászberényből azt kénytelen jelenteni a város polgármestere 1945 január 25-én, hogy "a cu~
