Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)
30) korrépa legnagyobb része még nincs kiszedve" . Tiszaroffon is ezidó'tájt a határ 31 ) "betakaritatlan terményekkel van tele" . A betakar!tási munkák nagy elmaradása arra enged következtetni, hogy a ralajelőkészités és az ó'szí vetés méginkább hiányosan történt meg. Ezt a feltételezést igazolják a rendelkezésünkre álló adatok, amelyek — bár különböző' forrásokból származnak és esetenként eltérést mutatnak egymástól — nem hagynak kétséget afelől, hogy az elmaradás igen súlyos. Az egyik összefoglaló adatsorunk szerint az 1943-as évhez viszonyítva 1944 végéig az őszi vetéseknek búzából csak 12,3 %-át, árpából 10,1 %-át, 32) rozsból pedig csupán 3 %-át vették el a megyében. 33) A gazdasági felügyelő' 1946 január 11-én kelt jelentése visszatekintőleg valamelyest kedvezőbb helyzetet jelez, de ezzel együtt is nagy visszaesést tükröz. Megállapítása szerint az 1944 végén földbe került 46.681 kh őszi búza terület 77 %-os, a 4.309 kh rozs 67 %-os, a 258 kh árpa 87 %-os csökkenést jelent az előző évihez képest. Ezek az arányok az ország egészénél kedvezőtlenebb helyzetet reprezentálnak. Az egykorú sajtó szerint amíg a korábbi években az összes szántóterületnek 33 %-át (220-230 ezer kh) Őszi búza foglalta el, addig az 1944/45-ös gazdasági 34) évben a megfelelő arány csak 7,3 % (48.634 kh)volt.. A gazdasági felügyelő megállapítása szerint "1944 őszén tavasziak alá őszi szántást a gazdák a hadmü35) veletek miatt nem végezhettek" . ' Az álfatállomány visszaesése is az országos méreteket meghaladó mértékű 36) volt. Erre vonatkozólag több forrásból is állnak rendelkezésünkre adatok. Bár ezek nem egyeznek teljesen, azt egyöntetűen mutatják,hogy a megye állatveszteségei az országost meghaladó arányúak. A lóállomány csökkenése 69 %-os, szemben az országos 59 %-kal, a szarvasmarháé 64-65 %-os (országosan 57,6 %-os). A sertésállomány Szolnok megyében egyik forrásunk szerint 77,3 %kai, másik forrás szerint 83 %-kal esett vissza (oszágosan 75, 3 %-kal). A juhállomány csökkenése megyei szinten 90,1 %, országosan 82,7%. A haszonállatokban bekövetkezett veszteségek is sok nehézséget idéztek elő, de a legsúlyosabb következményekkel az igavonójószágok jórészének elvesztése járt. Egyes - 10-