Urbán László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében, 1945–1949 – Szolnok megyei múzeumok közleményei 40. (1977)

23) zösen hívott életre szövetkezetet Jászapátin és Karcagon«, ; Szerepe volt a Kunmadarasi Dolgozók Szakszervezeti Beszerző'és Elosztó Szövetkezete létrehozásában, 24) amire 1945 májusában került sor. Az 1945 közepéig létrejött és újjászervezett szövetkezetek teljes körének felsorolása és számbavétele nélkül îs megállapítható, hogy Szolnok megyében — mint országosan — a szövetkezeti életben a felszabadulást követő' hónapokban két alapvető* irányzat figyelhető'meg, egyrészt a régi szövetkezeti hálózat újjászervezésére irányuló törekvések, másrészt az uj, demokratikus szövetkezeti moz25) galom kibontakozása. A kettó'között több — témánk szempontjából igen lényeges — különbség állapitható meg. Egyrészt, hogy amíg — a legkorábbi események kivételével — a régi szövetkezeti rendszer újjászervezését a szövetkezeti központok szorgalmazták, addig a népi szövetkezeti mozgalom az efféle ösztönzést nélkülözve, helyi kezdeményezések alapján indult meg és szélesedett ki. Másrészt, hogy a régi szövetkezetek, s méginkább központjaik a demokratikus átalakulással nem tartottak lépést, só't a későbbiek során részben szembe is fordultak azzal, a népi szövetkezetek viszont, tagságuk legközvetlenebb érdekei által késztetve és a haladó erók által vezettetve az uj rend kíalakitásánck segítőivé lettek. Végül — de a demokratikus agrárszövetkezeti fejlődés szempontjából nem utolsósorban — hogy az újjászervezett régi szövetkezetek kapcsolódása a mezőgazdasági termeléshez mind kezdetben, mind a későbbiekben közvetett volt, tevékenységükben a kereskedelmi jelleg dominált, a népi szövetkezés ezzel szemben kezdettől fogva jobban kötődött a termeléshez, a földosztás után pedig az általa érintett szegényparaszti rétegek révén az ujgazda szövetkezés egyik forrásaként részben közvetlenül a népi demokratikus agrárszövetkezeti mozgalomba torkollott. Az 1945 tavaszán alapvetőleg közellátási célokkal megindult népi szövetkezés legaktívabb résztvevői azok a helyi erők voltak, amelyek a földreform közvetlen végrehajtásában is élenjártak, s tömegbázisát jórészt a földre jogosultak adták. Ezek következtében számosan az e mozgalom jegyében létrejött szövetkezetek közül, különösképpen a megalakulásukat később, 1945 nyarán kimondok, a földreformrendeletben megjelölt szövetkezeti feladatok ellátására is vállalkoztak. Ily módon az ujgazda szövetkezés a legszorosabb összefüggést mutatja az 1945 tavaszi népi szövetkezeti mozgalommal, mondhatni,hogy részben abból nó'tt ki. -8-