Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

A belügyminiszteri rendelet ellenére tehát egyre jobban terjedt a*szocialista mozgalom; s igy a kormány ujabb intézkedésekre szánta el magát. 1895. február 23-án az uj miniszterelnök, báró Bánffy Dezső elnökletével értekezlet ült Össze Budapesten. A minisztereken kivül több megye, igy Jász-Nagykun— Szolnok vármegye főispánja is részt vett ezen az értekezleten, ahol az állandó katonaság felállitását határozták el a "fontosabb helyeken"./28/ Az értekezleten kialakult kormányálláspontot báró Bánffy Dezső miniszterelnök képviselte, melynek lényege a következő : szükség van a munkásmozgalom elleni intézkedések egységes irányitására, állandó katonaság elhelyezésére, a csendőrség szaporítására, s az Ínséges helyeken népkonyhák felállítás ára. "Megfontolandó még a munkásegyletek alakításának, a csalédek jutalmazásának, a munkaközvetítés szervezésének a kérdése."/29/ Mindezeknek a határozatoknak, ill. javaslatoknak a megvalósításával - melyekre a későbbiek során történik utalás - Szolnok megyében is találkozhatunk. Hiába hozott azonban a kormány - a megyék főispánjaival egyetértésben - bármilyen szigorú rendelkezéseket a szocialiszti kus mozgalmak megakadályozására, nem állhatta már semmi sem útját a szocialista tanok terjedésének. " Az MSZDP-чаек 1897ben Szolnok megyében 13 helységben volt szervezete." /3o/ Aktivan működtek az MSZDP helyi szervezetei Kisújszálláson, Mezőtúron és néhány jászsági helységben. Az Állami Rendőrség 1898-ra vonatkozó összesítő jelentésében /A szocialista mozgalmakról/ olvashatjuk, hogy " földmüve

s-műnkás gyűlések voltak a megyében : Mezőturon

;

és Kisújszálláson.

M

/31/ A hatósági terror fokozódása miatt a földmunkások és szegényparasz tok illegálisan szervezkedtek. "Főként a kiskundorozsmai, a kisújszállási, a karcagi, a jászapáti, a jászladányi, a jászkiséri és kiskunmajsai, stb; illegálisan működő szervezetek tevékenységét emelhetjük ki." /32/ 1898-ban a főispán bizalmas jelentéséből is kitűnik, hogy minden szigorú intézkedés ellenére a szocialista eszme befogadásira talált a vármegyében : " A megye területén a gyülekezési jog megvonása ellenére a szocializmus veszélyesen terjed, sot a vármegye egyes vidékein teljes szervezetet nyert pár hónap leforgása alatt. Szocialista izgatók'jelennek meg a szomszédos megyékből /Békés, Csongrád,'Pest./ A földeken, mezőkön titkos megbeszéléseket tartanak," /33/ Elkeseredéssel nyugtázza a Kisújszállás és Vidéke 1897. máj. 9—i száma a proletariátus körében jelentkező szocialista meg- 22 -