Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
nyilvánulás okat, s keresi az eszme terjedésének okait is : " a gyors tempójú és cél nélkül vezetett népművelés felnevelte azt a proletariátust, mely melegágya a szocialisztikus tévtanoknak". Nagyon veszélyesnek itéli meg a paraszt és dologtalan proletariátust. A cikk irója "erőteljesebb fellépést" sürget, s rámutat arra, hogy "nagy szerepe lehet a szülőháznak és a templomnak," Arra már nem terjedt ki a cikkiró figyelme, hogy a munkanélküliséget és az agrárproletár iátus rendkivül súlyos helyzetét mi idézte elő, s ezen hogyan lehetne változtatni. Arról, pedig ugy látszik nem tudott, hogy Kisújszálláson több mint háromezren nem tudtak irni-olvasni. A helyi reakció, a hatóság érdekeit és törekvéseit legjobban kifejező újságban nap mint nap jelennek meg a szocializmus eszméinek terjedésével, az agrárproletáriátus forradalmasodásával-foglalkozó cikkek. Az I898. febr. 27—i szám "Osztályharc" c, vezércikkében a következő fejtegetéseket találjuk: "... az éretlen tömeg már sokszor megzavarta a törvényes rendet és fegyelmet ... " "Az izgatók azt állitják, hogy munkásosztály nélkül megélni a többi osztálynak sem lehet; de ők sem élhetnek meg más osztály nélkül..." majd rendkivül zavaros, de jellegzetes osztályfelfogásra valló mondattal fejeződik be a cikkiró eszmefuttatása : "Rangban és osztályban egyenlok nem vagyunk, s az emberiségre nem is lenne jó, ha egyenlőkké lennénk". íme tehát az uralkodó osztály nemcsak erőszakkal, hanem ideologikus jellegű megállapításokkal is igyekezett leszerelni a kibontakozó szocialisztikus mozgalma— kat. Az MSZDP-n belüli ellentétek már a 9o-es években jelentkeztek, s ennek egyik következménye volt, hogy Várkonyit kizárták a pártból, aki társaival együtt 1897 szeptemberében Cegléden létrehozta a "Független Szocialista Párt"-ot. A párt főleg a földkérdésben képviselt az MSZDP-től eltérő álláspontot; a ceglédi kongresszuson is elfogadták a nagybirtok felosztásának a javaslatát, ill. a határozat a kincstári birtokok,nagy latifundiumok és egyházi birtokok bérbeadásának a követelését rögzitette. A Várkonyi-féle mozgalom Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több községére is kiterjedt. Az 1897. szept. 8—lo-én tartott ceglédi alakuló kongresszuson a vármegye következő helységei képviseltették magukat : Fegyvernek, Jászárokszállás, Jászapáti, Kunszentmérton, Tiszaföldvár, Tör ökszentmiklós, Jászkisér,Cibakháza és Jászberény /34-/. Az Állami Rendőrség 1897-i összesitő jelentése szerint /olvasható az 532. oldalon/ Szolnok me- 23 -
