Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

követelésekért. Az MSZDP központi vezetősége 1921. decemberé­ben irásos megállapodást kötött a kormánnyal* melynek értel­mében a párt vezetői korlátozták a földmunkások szervezését, A földmunkások öntevékenysége, szervezkedési készsége miatt azonban a pártvezetés'a paktumban vállalt kötelezettségeit nem tudta teljesíteni. A szolnoki Földmunkás Szövetség 1921­től újból működött, elismert vezetője a kommunista érzelmű Tisza Antal volt./49/ 1922-től kezdve a jászsági földmunkás szervezetek is élénk tevékenységet fejtettek ki, Jászapáti­ban 1922-től már kommunista sejt is dolgozott,/5o/ A kommunista parasztsejtek felső irányítás nélkül végezték munkájukat, s jó kapcsolatot tudtak kiépíteni a földmunkás szervezetek és az MSZDP helyi vezetőivel, akik szintén balol­dali szocialisták voltak. Élénk mozgalmi tevékenység jelle­mezte a jászárokszállási kubikosok is, akik távolabbi te­rületekre eljárva hamar kapcsolatba kerültek a tudatosabb szervezeti életet élő munkásokkal, A jászárokszállási kubiko-j sok, földmunkások közül kiemelkedik Solymosi Ignác,'aki a jászsági földmunkás mozgalom elismert vezetője lett./51/ A Földmunkások Országos Szövetségének 1921 őszén Szentesen megrendezett kongresszusán a szövetség vezetői a mozgalmat kifejezetten gazdasági érdekvédelmi szinten akarták megtar­tani, lemondva minden törvényellenes akcióról. Ennek allené­re a vidéki földmunkásszervezetek működése azt igazolja, hogy ezekben egy radikálisabb balszárny ragadta magános a kezdeményezést, s gyakran az MSZDP helyi szervezeteire is komoly befolyást gyakorolt. Ezt figyelhetjük meg pl, Szolno­kon, ahol az MSZDP helyi vezetőivel szemben a szolnoki föld­munkások harcosabb, baloldalibb politikai vezetést követel­tek. " A baloldali mozgalom erősítésében és szervezésében élenjárt az endrődí csoport, szorosan együttműködve a mező-» túri, hódmezővásárhelyi, szolnoki с soportokkal./52/ Az em­iitett csoportok vezetői kísérletet tettek a szövetségen be­lül országos baloldali irányzat kialakítására, hogy azt osz­tályharcos irányba tereljék. A KMP irányításával szervezkedő baloldali ellenzék kihasználta az objektív lehetőségeket / a Bethlen-Peyer paktum nyilvánosságra hozatala 1924—ben nagy csalódást váltott ki a földmunkások körében, a kis— és sze­gényparaszti rétegek kiábrándultak az ellenforradalmi föld­reformból/, s az MSZDP~ből kivált Vági István vezetésével létrehozta az MSZMP-t. A pártalakitás után Vágiék nagy súlyt helyeztek a földmunkások megszervezésére, s azt az elvet val­lották, hogy n ... ezeket még földalatti munka árán is tábo­- 156 ­f

Next

/
Thumbnails
Contents