Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
rukba kell terelniük» 1 * /53/'Az MSZMP Hegnyeaft«- az agrÉrpse letárok egy részét, mivel politikája, a földkérdésben vallott álláspontja a legteljesebb mértékben összetalálkozott a nincs*» telanek s a szegényparasztsák törekvéseivel. A megyében Szol—' nokon kivül Jászapátiban, Jászberényben és Karcagon sikerült az MSZMP-nek életképes szervezetet létrehozni«/54/ Ezenkívül még a megye több helységében szimpatizáltak a párttal, s több községben is sikerült bizalmi embereket megnyerni a párt politikájának, akik a szociáldemokrata szervesetekben fejtettek ki agitatív,, szervező munkát : * Jászalsőszentgyörgyön tSz,h~» bó Lajos» Radies Antal, Beregi István, Kormos ándrás, .-KUEP-• madarason : if j. Fóris Sámuel, Berci Baláss, Kisújszállásom Farkas László, Simái András, Mezőtúron : Csala István,- Mihályi Bálint, Karcagon : Kálmán Imre» Kis László, Jászladány— ban: Szuroczky János, Danajka András, Rákóczifalván : H .Hagy Ferenc, Almádi János és Cibakházén : Pápai Mihály J 1 /55/ As MSZDP jobboldali vezetői támadást inditottak a baloldali ellenzék ellen. így pl. Szolnokon ki akarták zárni Tissât és Urbánt, s 'Tiszát az 511 tagot számláló földmunkáscsoport képviselőjeként nem engedték megjelenni a földmunkások kongresz— szuSt5f," H mert ellenzéki*./56/ A megyében az MSZMP helyi szervezetei illegálisan tevékenykedtek, a'helyi hatóságok sehol nem engedélyezték legális működésüket. Tisza Antal fontos szerepet töltött be a megyei baloldali mozgalom'irányításában, a detektivak ezért különös gonddal figyelték. Budapestről küldött" detektivek jelentették, hogy "Tisza Antal és Rágó Antal, szolnoki földmunkások rendszeres agitációja eredményeként, Szolnok, Rákóczifalva és Töitfökszentmiklós környékén már sokan beléptek az MSZMP-be, s csak Tisza Antal letartóztatása után esett vissza a szervezkedés lendülete elsősorban azért, mart a letartóztatás megfélemlítő en, elrettentőén hatott a munkásokra. w /57/ 1926-ban Jászladányban 85-en iratkoztak be az MSZMP-be. /58/ 1925~től kezdve a KMP is erőteljesebb szervezőmunkát fejtett ki, ahol arra lehetőség kínálkozott," az MSZMP helyi szervezeteit Igyekezett felhasználni a párt politikájának terjesztésére-, az illegális kommunista sejtek kiépítésére. A párt a földmunkásszövetség megnyerésére törekeeett, ennek érdekében néhány kommunista vezetéssel működő vidéki szervezet kiépi— tes ere törekedett, abban a reményben, hogy ezek, előbb—utóbb befolyást gyakorolna az Országos Földmunkás' Szövetségre/ E. terv végrehajtására a szolnoki és endrődi helyi csoportokat szemelték ki а s Tisza Antalt és Hunya Istvánt, a csoportokvezetőit bizták meg a.munkával.. /59/ A tervet nem- sikerült 'emj ÏJ57' : "*"
