Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)

viszony latban is'hírhedtté váltak terrorintézkedéseikről, a feldmunkásmozgalmakkal számban tanúsított fellépésükről« Ennek ellenére tapasztalhatjuk, hogy a megye elkeseredett agrárproletáriátusa, a kisgazdák, kisiparosok és értelmiségiek legöntudatosabbja felhasználtak minden lehetőséget arra, hogy kinyilvánítsák az ellenforradalmi rendszerrel szembeni ellenállásukat. A megye és Kisújszállás haladó mozgalmai egyre radikálisabb jelleget öltenek. A korábbi jászkunsági agrármozgalmak, az USZP által végzett szervezőmunka, a különösen a 18-19-es események jól előkészítették, s egyben magasabb szintre emelték a megye szocialista mozgalmait, melynek fejlődését, egyra baloldalibb megnyilvánulásait a megye súlyos gazdasági helyzetével, a megyében tapasztalható politikai reakcióval, a közigazgatási hatóságok feltűnő "buzgóságával" is magyarázhatunk. 1./ A gazdasági viszonyok alakulása az ellenforradalom első évtizedében A 2o-as években ismét az Alföld vált a szervezett földmunkásmozgalom központjává. Az amerikai utas fejlődésnek itt voltak a legerősebb nyomai, s ennek megfelelően " ... itt élesebbek, nyíltabbak voltak az osztályellentétek, erősebb a parasztság differenciálódása, az osztályellentéteket nem mosta el annyira a porosz-utas fejlődés, mint pl. a Dunántúlon" /1/ " A szegényparasztság helyzete itt még rosszabb volt, mint a Dunántúlon ..." "... a birtokosok számához viszonyítva, több volt itt a munkáselem, amelynek helyzete oly rossz volt,hogy a gazdasági viszonyok minden dezorganizáló és demoralizáló hatása ellenére is kényszerítve volt a fellépésre, a harcra, mert ha belenyugszik helyzetébe, az egyenlő az öngyilkossággal." /2/ A legsúlyosabb gond a megyében is a munkanélküliség, mely természetesen az agrárproletárokat érintette elsősorban.192oban a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének titkársága, megkérdezett néhány földmunkást, hogy a vasárnapokat és ünnepnapokat nem számítva, hány napot töltenek munka nélkül. Egy Békés megyei földmunkás 189, egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei pedig 193 napot említett./3/ 192o-ban az aratás közepén Mezőtúron 2ooo a munkanélküli,/4/ A munkanélküliség mellett az egyre fokozódó drágaság még elviselhetetlenebbé tette a szegénység helyzetét. A kormány 1б4о/92о. sz. rendelete a munkabérek megállapítását a felek szabad egyezkedésére « 140 -