Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig – A Damjanich János Múzeum közleményei 38-39. (1975)
KISÚJSZÁLLÁS AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER ELSŐ ÉVSÎ3EI,' ÉS A KAPITALIZMUS ÁTMMETI STABILIZÁCIÓJA IDEJE! A Tanácsköztársaság megdöntése után Kisújszálláson - mint az ország egész területén - a megtorlás, az ellenforradalmi rend szer törvényes keretek között való megszervezése vette kezdetét. Valamelyest alábbhagyott a nyílt, brutális terror, de helyébe lépett a megfélemlítés r a félrevezetés, a politikai reakció. A kormány s a helyi hatóságok szigorú rendelkezései szinte lehetetlenné tették a haladó szervezetek működését, s a legszigorúbban felléptek a rendszer politikájával neu egyező mozgalmakkal szemben, A háborút és a Tanácsköztársaságot követő rendkívül súlyos gazdasági helyzet elkeserítette a társadalom nagy részét, da különösen az alsóbb néposztályokat, A szegénysorsu parasztság, agrárproletáriátus helyzete az ipari munkásokénál is nehezebb volt, szervezetlenségénél fogva jobban ki volt szolgáltatva a gazdáknak, s földbirtokosoknak; akik saját kényükkedvük szerint állapították meg a béreket. Ezzel is magyarázható, hogy az agrárproletáriátus körében az MSZDP paktumban vállalt kötelezettségei ellenére, - melyek értelmében az S2EP a földmunkások szervezését az 191& előtti méretekre korlátozta — a 2o-as években erőteljesebb szervezkedés jelei figyelhetők meg, A földmunkások ragaszkodtak az MSZDP-faez, s az általa irányított földmunkásszÖVétséghez, mivel ez számukra a szocialista eszmékhez való tartozást jelentette, s a KMP illegalitásba kényszerítése következtében azt gondolták, hogy az MSZDP képviseli és szolgálja az ő ügyüket is, A 2o-as évek közepétől azonban az akkor alakult MSZMP rövid idő alatt jelentős tömegbefolyásra tett szert az agrárproletáriát us körében. E párt baloldalibb politikája, a KMP-vel való együttműködése szimpatikussá vált Szolnok megye agrárproletárjai körében is. Szolnok megye közigazgatási hatóságai országos 139
