Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

VII. A HADIÜZEM Bata a föld érdekszférájának újrafelosztása érdekében a Wehrmachttal szövetkezett, gyáraiban hadigazdálkodást folytatott. A német élettérben kívánta tovább szélesíteni monopóliumát. Az elfoglalt, megszállt területeken újabb leányvállalatokat kívánt létrehozni — ez volt a legfontosabb feltétele a Magyarországra történő behatolásának is —, amelyet 1938-ban alapos körültekintés után gyorsan végrehajtott. így természetesen érthető, hogy a Magyarországon lévő érdekeltségét — az érsekújvári, később a martfűi üzemét is — a Horthy-fasizmus szolgálatába állította. JAROSS, a felvidéki minisztérium vezetője, gondoskodott arról, hogy a Horthy-rendszer háborús potenciálja növekedjen, azért az érsekújvári üzemeli hadiüzemmé nyilvánította. Az üzemellenőrzési feladatok ellátására pedig MÉSZÁROS László személyében, irredenta frázisokat puffogtató, antibolsevik kassai hírlapbizományost kormánybiztosnak nevezett ki, aki a személyzeti osztály teljhatalmú kényura is lett. Gyűlölte a kommunista eszméket, még olyan embert sem tűrt meg a gyár területén, aki a gondolattal szimpatizált. Ezt sokszor kifejezésre is juttatta. Elmondották, hogy nagyon féltek tőle a Bata-munkások, mert úton-útfélen minden ok nélkül beléjük kötött, kirúgással, lecsukassál fenyegette őket. De egyben korrupt is, egy-két ezer pengőért megvásárolható.

149 Az érsekújvári üzem katonai parancsnoka egyébként SAJTOS Péter fhdgy volt, akinek nem sok dolga akadt Mészáros kormánybiztos mellett. 1942-ben, amikor a CIKTA Rt. martfűi gyára a termelést beindította, az érsekújvári központ is végleg Martfűre költözött. Ezúttal a volt kormánybiztos lett a hadiüzem személyzeti parancsnoka. 1943-ban leváltották és az élelembeszerzés vezetője lett. 73