Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Az összbérösszeg, amelyet a magyarországi CIKTA—Bata Rt. alkalmazottainak javadalmazására fordított az alapítás óta 1944 októberéig, 20 359 840 pengőt tesz ki a következő bontásban:

m Év és félév Pengő 1939/1. 522 800 1939/11. 694 800 1940/1. 743 100 1940/11. 684 200 1941/1. 891 900 1941/11. 1 186 100 1942/1. 1 684 900 1942/11. 1 702 100 1943/1. 2 766 200 1943/n. #007 100 1944/1. 5 476 640 Ha a magyarországi bőr- és gumifeldolgozó ipar egy munkásának havi kereset alakulását vizsgáljuk 1938—43-ban, és ezeket az adatokat összevetjük a Bata-cég béradataival, akkor a következő megállapításokat tehetjük:

146 Év Magyar iparban fogl. Kifizetett bér l főre eső havi ossz. munkáslétszám m/P bér m/P 1938. 4 673 5 607 100 1943. 6 305 19 090 252 Év CIKTA—Bata Bt. Kifizetett bér 1 főre eső havi munkásösszlétszám m/P bér m/P 1939* 785 1 217 128 1944* 1663 5 727 287 * 1938—43-as Bata-béradatok nincsenek. A táblázatok összehasonlításából kitűnik, hogy a Bata-gyár alkalmazottai viszonylag magasabb keresettel rendelkeztek. Ezt a keresetet azonban nem tarthatjuk túlzottnak a háborús időszak áremelkedései miatt. A dolgozók 1940—1944 között kb. 60%-os háborús pótlékot kaptak.

1

''

7 Amint említettük, a Bata-munkás keresete két részből tevődött össze, minimálbérből s a teljesítmény után járó bérből. Ha csak a minimálbéreket vesszük alapul, már itt is világosan látszik, hogy az életszínvonaluk magasabb, mint az országos átlag.

148 A teljesítmény után járó béreket folyamatosan, naponta a munkás maga számíthatta ki. DEÁK Géza, régi Bata-munkás, így emlékszik vissza: a cég minden héten, minden műhelyben táblán kihirdette a meg68