Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

A költségvetés-ellenőrzés klasszikus elméletétől eltérőleg, a különböző költségvetéseket nem alulról fölfelé, hanem felülről lefelé állították össze, tehát: nem azok a személyek tettek javaslatot a költségvetés tételeire, akik azok betartásáért a gyakorlati kivitelben felelősek voltak (munkavezető, osztályvezető, stb.), hanem ezeket a számokat az üzemvezetőség kalkulációs osztálya a meglévő statisztikai anyag és az igazgatóság utasításai szerint számította ki és adta kivitelezésre az alsóbb vezető szerveknek, mégpedig mindig egy félévre.

100 Ha így a Bata-„tekintély" költségvetésénél kezdetben hiányzott is egy és más, a többi vállalat „demokratikus" költségfelállításánál tapasztalható élénkítő együttműködésből, úgy a másik oldalon az „ellenőrzésnél" annál életteljesebbnek bizonyult. Valóban, a Bata-munka egyik fázisában sem lehetett az intenzív és spontán munka ránézve oly jellemző szellemének lényegét jobban megfigyelni, mint a minden szombaton megismétlédő „élő költségvetés-ellenőrzésnél". A Bata-munkások ötnapos munkahetet dolgoztak, a hatodik napon ünnepeltek. Az egész vezetőszemélyzet, a munkavezetőtől az igazgatóig, szombat délelőttre az egyik nagy munkacsarnokba jött össze, hogy az elmúlt hét költségvetésének ellenőrzését együtt elvégezzék. Előkészületként a kalkulációs osztály az egész számanyagot — mindenfajta előirányzat (valóságszázalék és indexszámokat) krétával, mintegy tucatnyi feketetáblára felírta. Világos, áttekinthető táblázatokban került bemutatásra a gyártás, az eladás, az önköltség alakulása, a reklám, sőt a lábápolási üzlet tényleges heti eredménye, kifejezve mind pengőben, mind a oipőpárok számában. Ennek alapján állították be a költségvetés tételeit és a heti eredményt, ehhez mérten százalékban fejezték ki. Ha egy ilyen százalékszám 100 alatt mutatott, vagy azon túl, úgy pirossal, ha százon felül volt, úgy fehérrel keretezték be. Az igazgató által vezetett megbeszélésen a fehérkeretes számok alapján dicséretet osztottak, ami pénzügyileg is előnyösen hatott ki, a pirossal keretezetteket azonban közelebbi vizsgálat tárgyává tették abból a célból, hogy kideríthessék a költségvetéstől való nagy eltérés okát és segíthessenek rajta. Ez odáig is vezethetett, hogy az igazgató a kifogásolt osztályról lehozatott egy pár cipőt, saját kezűleg felszakította és felfedte azokat a hibákat, amelyek a számszerű eredménytelenség okai lehettek. A felelős osztály-, vagy munkavezető védte munkáját, ezért esetleg hibás anyagot vagy szerszámot okolt, ami által ismét az azért felelős egyéneket vonták a vitába. Miután egymás között mind — mint később látni fogjuk — bevásárló vagy eladó viszonyban voltak egymással, egy ilyen vita, mint szigorúan üzleti megbeszélés folyt le, amelyben végülis megoldhatatlan ellentmondás esetén az igazgató mondta ki a döntő szót. A cégnek ezeken a szombati lelkiismeretvizsgálatain a legnagyobb figyelmet az ügyfél-reklamációkra fordították. Az összes Bata-cipő egyéni 54