Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

V. A BATA RENDSZERE Bár a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a Bata-rendszert tanulmányaiban behatóan és világosan leírta, és bár a rendszer alkalmazására Martfűn a zlini alkalmazásától csak árnyalatokban tért el, amelynek oka az üzem kisebb volta és egy-két helyi jellegű adottság volt, azért kiadványunkból sem hiányozhat egy rövid összefoglalás arról, amit „Batarendszer" alatt értenünk kell. Az elemek, amelyek összessége ezt a „rendszert" alkotja, technikai, gazdasági, munkaszervezési és személyzetpolitikai természetűek. Kiadványunk jellegének megfelelően a két elsőt rövidebben fogjuk tárgyalni, a két utóbbira azonban, amelyek a munkafeltételeket és az „ipari vonatkozásokat" közvetlenül érintik, részleteseboen fogunk kitérni. Technikai racionalizálás (gépesítés) A Bata nem lett volna az a sikeres, világraszóló vállalkozás, amivé fejlődött, ha nem használta volna fel sorozatgyártó műhelyei futószalagjaihoz a legjobb és legújabb cipőgyári gépeket. Még így sem érte volna el az akkori fejlődési fokát, ha nem vette volna kezébe maga ezeknek a gépeknek az előállítását, tökéletesítését, és ályen módon nem állott volna a cipőszakmában a technikai előrehaladás élére. Egy-két régi, jól bevált külföldi gyártmányú szerszámgép kivételével Zlinben kizárólag saját gyártmányú gépek álltak, amelyeket a zlini Bata-ház gépépítő műhelyeiből szállítottak. Martfűn csak egy géplakatos műhely volt, mint a javítások céljaira szolgáló segédosztály.

103 A cipőgyártásra szolgáló Bata-gépeknek legtöbbnyire meg volt az a jellemző vonásuk, hogy a legkorszerűbb műszaki jellemzőkkel rendelkeztek, vagyis a gép átvette az ember munka közben végzett mozdula51