Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Létszám % 763 31,5 36 1,5 1594 67,— Termelési ág bőrcipőgyártás gumicipőgyártás segéd- és melléküzem A máshelyütt már említett mindkét üzem, a martfűi és az érsekújvári is a Zlinben felépített anyaüzem mintájára, kb. 80 m hosszú és 20 m széles, modern beton és üveg típusú épületek sorából álltak. Az épületek átlagosan 5 szintesek. Ettől azonban a martfűi üzemépületek eltérnek, mert a süppedékes, laza talajon csak kétemeleteseket lehetett építeni. Ugyancsak szemléltető képet ad a fejlődésről, ha az adott időszak termelési értékeit vesszük alapul:

99 A termelés fejlődése Év: A termelt cipőpárok száma: 1938. Az indulás éve. A termelés jelentéktelen 1939. 550 000 1940. 936 000 1941. 942 000 1942. 1 190 400 1943. 1 089 300 194'4. (okt. l-ig) 893 000 A termelés növekedése szükségszerűen maga után vonta a munkavállalók számának növekedését is.

100 Munkavállalók létszáma Év Dolgozók Munkások Az összlétsz.-hoz Építőösszlétszáma létszáma viszonyított létszám munkáslétszám % 1938, Az alapítás éve, létszám jelentéktelen. 1939, 1142 785 68 — 1940. 1372 1039 75 — 1941. 1717 1290 75 — 1942. 1881 1335 70 105 1943. 2296 1704 74 171 1044. 2393 1663 C9 76 Gazdaságpolitikájukban nagy gondot fordítottak nemcsak a termelésre, hanem közvetlenül a termékek értékesítésére is. Amint később látni fogjuk, ez lett az egyik fő oka annak az átütő erejű kereskedelmi sikernek, amelyet a „Bata-rendszer" magyarországi fellépésekor elkönyvelhetett. A termelés fejlődésével együtt járt az elárusítóhálózat ész48