Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

szerű bővítése is. Ez tükröződik — a visszacsatolt területekkel együtt — az egész országra kiterjedő „Bata-rendszerű" elárusítóhálózat gyors ki­bontakozásában. 101 Év 1939 1940 1941 1942 1943 1944 Elárusítóhelyek Szemé száma szám 179 358 181 334 236 373 236 396 224 42i 224 42i A fejlődés %-ban 1939. évhez viszonyítva 100 92,5 105,5 111,5 117 117 Nem lehet csodálkozni azon, hogy a CIKTA;—Bata vállalat ezekből az adatokból világosan kitűnő, hogy felemelkedésének láttára Magyar­országon hasonló ellenkezés támadt, amilyennel a vállalat már a Cseh­szlovák Köztársaságban csakúgy, mint minden más országban találko­zott, ahol árujával megjelent. Az ellenkezés természetszerűen a verseny­cégek köréből támadt, éspedig mind a gyári cipőtermelés, mind a kézi iparosság köreiből. A kifogások, amelyeket a Bata-rendszer ellen emel­tek, szociális érdekekre is vonatkoztak, és ezért helyénvalónak ítéljük, hogy a martfűi és érsekújvári CIKTA—BATA vállalat tulajdonképpeni munkaviszonyainak megvizsgálásával kezdjük, mielőtt azokra a társa­dalomgazdasági kihatásokra utalnánk, amelyeket Horthy-Magyarország gazdaságában való fellépése okozott. Ez a következőkben nagyrészt azon adatok alapján történik, amelyek az 1938—40. években a Gyáriparosok Országos Szövetsége és a kisiparosság követelése nyomán a kormány­nak a Bata ellen elhangzott kifogások tisztázására elrendelt felülvizs­gálatnak alapjául szolgáltak. 102 49

Next

/
Thumbnails
Contents