Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

a) adómentesség; b) olcsó, nevelhető emberanyag; c) munkalehetőség; d) viszonylag olcsó, kisajátítási földárak; e) a fejlődés nincs korlátozva. A fiatal vállalat, amelyet ilyen telephelyelemzéssel gazdaságilag nem a legkedvezőbb helyre állítottak, mégis állandó növekedést mutatott. Az 1938—1944. vizsgálati éveket alapul véve, a fejlőlés különösen jól szemléltethető, ha a gyár beruházását vizsgáljuk, s ezen belül az állóeszközök fejlődését.

97 Állóeszköz fejlődése (Üzemi mérleg alapján) Év Állóeszköz (1000 P-benj 1938. 5 023 1939. 9 049 1940. 13 721 1941. 19 377 1942. 21 222 1943. • 27 läü 1944. 49 573 Területi megoszlás termelési áganként Martfű Érsekújvá; Bőrcipőtermelés 4644 m2 3600 m2 Gumieipő-termelés 1660 m2 200 m2 Regéd- és melléküzem bőrgyár — 3000 m2 raktárak 2260 m2 2600 m2 segédműhelyek (lakatos, asztalos, stb.) 1100 m2 600 m2 erőműtelep 400 m2 400 m2 konyha és étkezde 1050 m

9200 m2 összterület: 11114 m2 10 600 m2 A kezdeti időszakban, az adottságoknak megfelelően, még a bőr alapanyagon alapuló cipőgyártás volt túlsúlyban, ez kitűnik a produktív termelőterületek összehasonlító számadataiból, de a távlati tervekben már a gumilábbeliknek (gumitalpú bakancs, tornacipő, gazdacsizma, stb.) hasonló, ill. nagyobb szerepet szántak, mint a bőrlábbelitermelésnek. A vizsgált időszakból 1944 júliusát kiemelve, Martfűn és Érsekújváron a CIKTA RT-nál az említett 2398 munkavállaló termelési áganként a következőképpen oszlott meg:

98 47