Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

reskedelmi és postaügyi államtitkárává nevezik ki. A korabeli hajbókoló stílusra jellemzőek a közgyűlés Spelényihez intézett zárószavai: „Mély hálával gondolunk arra, hogy méltóságodat a magisztratúra egyik legmagasabb pozíciójába is ugyanazon tulajdonságok és tehetségek lendítették fel, melyeket vállalatunk érdekében sikeresen kifejtett". E „tulajdonságok és tehetségek" az Imrédyvel való jó viszonyban csúcsosodtak ki. Igen szépen megértették egymást a ClKTA-tagok, a jegyzőkönyvek tanúsága szerint egyetlen ellenindítványnak, egyetlen nézetkülönbségnek nyomát sem tartalmazzák. Spelényi kiesésével a legutóbb már 7 tag 6-ra redukálódott, s így alapszabálymódosítást hajtottak végre: eszerint a határozathozatalhoz ezentúl 4 tag is elegendő. Az Rt-ban Bata befolyása soha nem csökkent (az ellenőrzés jogát kizárólagosan mindvégig magának tartotta fenn), s hogy ez véletlenül sem történhessen másképpen meg, a részvények képviseletét soha sem egy, hanem két, inkább három tagra bízta. Az 1944. június 3-i ülésen pl. Sárközi 5220, Benedek 4500, Babinyecz dr. 30 db Bata-részvényt képviselt. Ez év július 5-én határozzák el, hogy ezentúl az évi nyereség 5%-át az igazgatóság díjazására fogják felhasználni, így találtak új és új jogcímet a nyereség egymásközti felosztására.

94 A vállalat kifejlődése A martfűi gyártelep példa egy meglehetősen nehéz telephely problémájának legjobb megoldására, amely a racionalizálási mozgalom elmélete és gyakorlata szempontjából egyaránt érdekes. Martfűnek a magyarországi CIKTA—BATA leányvállalat székhelyévé történt kialakítását megelőzte egy rendszeres telephelyelemzés. Ezt a brovói TOMA Maksimoviccal és HYNEK Batával (ez csak névrokona volt Batának), valamint a vállalat által kiszemelt igazgatóval, SÁRKÖZI (Pleskó) Jenővel együttesen ejtették meg.

95 A telephelyelemzés során szükséges gazdasági mutatókat figyelembe vették, mielőtt végérvényesen eldöntötték a gyártelep végleges helyét. A gártelep kialakításával kapcsolatos elvi és gyakorlati problémák az alábbiakban jutottak kifejezésre: 1. A telephely hátrányai: a) távol esett az anyaüzemtől; b) nagy a szállítási távolság; c) a tervezett víziút nem épült meg (Duna—Tisza-csatorna);

96 d) nyersanyagbázis nincs a közelben; e) energiában szegény. 2. A telephely előnyei: 46