Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

részt. Az 1942 üzleti évben az elegáns CiKTA-társulat finom papírosú kis könyvecskében összegezte az évi üzleti tevékenységét. Ekkorra már a hajdan kéttagú társaság jelentékenyen átalakult. Élén igazgatóság állott, melynek elnöke és két tagja volt. (Elnök: báró Spelényi, tagok: báró Urbán Gáspár és Misángyi Vilmos.) A társaság működését a felügyelő bizottság „ellenőrizte". Tagjai: Szvetlik István főszerkesztő, Balajka Vitezslav és Jakabos Endre. (Ismét szép arányban cseh és magyar üzletemberek.) Jellemző, hogy az 1942. szeptember 7-i közgyűlés az igazgatóság tagjainak fejenként évi ötezer pengő tiszteletdíj kiutalását szavazta meg. Az 1942-es évről az üzleti évkönyv a következőképp számol be: „Vállalatunk üzleti tevékenysége két részre oszlott: cipőgyártás, és martfűi építkezés. A gyártás 3 üzemben folyt: Érsekújváron, Martfűn és Vilonyán. Az építkezések arányában helyezték üzembe a martfűi cipőgyárat. Teljes áthelyezése folyó év augusztus hó végéig nyert befejezést. 1118 000 pár lábbelit gyártottunk Érsekújvárott és Martfűn... Legnagyobb nehézség az anyagbeszerzés terén mutatkozott. Cipőgyári kapacitásunk 80%-os volt, a bőrgyári viszont 20%-os. Az 1942-es év tehát mozgalmas éve volt a CIKTÁ-nak. Ez évben történt hatalmas tőkeemelés, ez évben kezdték meg Martfűn a termelést házicipők előállításával".

92 A CIKTA központja ekkor már nem Érsekújvár volt, bár nem is kizárólag Martfű, mert a budapesti irodaközpont irányított tulajdonképpen. Az addig Érsekújvárhoz tartozó kb. 100 kisebb-nagyobb üzletház, javítóműhely is a CIKTA irányítása alá került. Az építkezés ideje alatt élénk kapcsolatot tartott fenn a martfűi CIKTlA a borovői Jugoszlovensko tvornico gumói obuce d. d-vel. Építésvezetők, ellenőrök, anyagszállítmányok gyakran jöttek Borovóból. 1941 végén pedig a CIKTA átvette az összes Bácskából átkerült, addig Borovóhoz tartozó üzletet, számszerint 57-et. Később ingatlanokat is vásárolt tőle Apatinban, Zom^ borban, Muraszombaton,, Szabadkán, Srbszki Mileticben. Az 1943-as év a CIKTA-ban a martfűi üzem továbbfejlesztésének, némi nyereséghiánynak, pótanyagok bevezetésének, kissé kevesebb tiszta haszonnak (256 344 pengő) jegyében telt el. Ez évben a magyar felek új cseh üzletemberekkel kerültek összeköttetésbe. Az 1943. november 23-4 rk. közgyűlésen a Bata Rt.-t elsőízben képviseli HAERING Károly és VASATKÓ József Zlinből. Mindkettő a Baták régi alkalmazottja, nevük a martfűi gyár történetében később is jelentős. Ezen a közgyűlésen mondják ki, hogy SÁRKÖZI (Pleskó) Jenő cégvezetőnek — munkaés hatáskörének változatlan érvénybentartása mellett — az igazgatói címet adományozzák. (Ö a gyár első igazgatója 1945. augusztusáig.)

93 1944-ben báró Spelényi az elnökségről lemond. Az Imrédy-éra ke45