Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

zamtDan mar a szazaa elejétől, mint pl. a váci Kobrakgyár, a Titánia Egyesület, a külföldi tőke jelenlétét pedig nemcsak a cipőiparban, hanem az egész gazdasági életünkben tapasztalhatták, mégis a kisiparosok a Bata-cégben látták a magyar kisipar legfőbb veszedelmét.

61 A magyar iparosok 1938-ban figyelemmel kísérték a Bata-cipők útját. KISS Lajos, volt cipőipari szakmunkás, a martfűi gyár vezérigazgatója — aki régi és kitűnően képzett cipőipari szakember volt —, az 1935—38-as éveket Budapesten töltötte. Elmondotta: a Kisiparosok Országos Szövetsége Budapesten és vidéken is aláírásokat gyűjtött: „Ne engedjétek be Magyarországra a Bata-céget, gyárait".

62 Iparosaink minden veszélyt felnagyítva láttak. 1938-ban, mint szaklapjuk írja, a csehszlovák határ mentén sok Bata-cipő jutott át. Szerintük a határzónán és beljebb is, sokan viselnek Bata-cipőt. A lap végülis 9 millió pengőre becsüli az így előállított állama kárt, s a kormányt is vádolja az ellenőrzés elmulasztásával.

63 Viszont nem meri vádolni a szegény lakosságot, amely megvette és viselte a Bata-cipőt, hiszen feleáron kapta, a kisipari 6—7 pengő helyett 3 pengőért. Máshelyütt már említettem, s itt csak utalnék arra, hogy Bata a németekkel való együttműködés alapján tudta, hogy Magyarország mekkora területsávot fog kapni a bécsi döntésen. Ezért Bata 1938-ban újból elhatározta, hogy behatol Magyarországra és végérvényesen megveti a lábát, gyáripari központot létesít. E bázis rendkívül fontos volt Batának a keleti és balkáni országokba történő terjeszkedésnél. Bata az 1929. évi behatolási kísérlet kudarcán okulva, mindent jó előre elkészített s a terület Magyarországhoz történő csatolása előtt az országhatárhoz közel eső cseh területeken fekvő Bata-üzleteket, raktárakat és az érsekújvári üzemét — a közhiedelem szerint — jól feltöltötte áruval. A Bata minden lépését figyelemmel kísérő kisiparosaink tiltakozó beadvánnyal fordultak a kormányhoz, bár Kunder Antal iparügyi miniszter 1939 januári interpellációs válaszában a Bata-üzletek készleteit normálisnak mondta.

64 Amikor ez kitudódott, a magyar gyár- és kisiparosság gyorsan harci riadót fújt, amelynek alapját még 1932-ben az első Pécsi Bőrgyár Rt. felhívás adta.

65 Lapjaiknak ezentúl alig van száma, amely terjedelmes cikkben ne foglalkozna Batával, a CIKTÁ-val, s a kormány erélyes intézkedését sürgeti. „Bata kikeresztelkedett" — híreszteli a Lábbelikészítők Lapja. Azért, hogy ne ő lássék, hanem egy részvénytársaság, CIKTA-nak nevezi magát.

66 A tásztán kisipari érdekeket képviselő Cipészek és Csizmadiák Lapja, már az ellen is kifogást emelt, hogy Bata-üzletek, Bata-cipők maradhatnak a Felvidéken. „Örömben-üröm" c. cikkében 3 millió párra be32