Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Gsüli a visszamaradt Bata-cipők számát. A lap közlése: „Minden Batalábbelit ki az országból!"

67 A valóban nagyon átlátszó „részvénytársaság", melynek mindössze két tagja volt: dr. Bata A. János és a Bata Rt. zlini cég, oly időpontban nyújtotta be kérelmét imég a cseh hatóságokhoz, hogy azok esetleges fellebbezésükkel már élni nem tudtak — a terület átcsatolása miatt. Így a mindent kikutató magyar kisiparosság méltán látott az engedélyben iparjogi hibát, s azt publikálta is.

C8 Ezen túlmenően 1938. november 28-án székházukban nagygyűlést rendeztek a cipőgyárosokkal együtt. BALDAUF László elnök 4 pontos határozati javaslattal lép fel a Bata-cég ellen. Hivatkozik arra, hogy az ez évi cipész világkongresszus Bata képviselőit nem engedte be, s hogy Franciaország 150 Bata-üzletet záratott be. Nyomtatott emlékiratban is fordultait az iparügyi miniszterhez. 1939 januárjában ismét országos gyűlést rendeznek, sőt sikerült a parlament elé vinniük a Bataügyet.

69 A maguk kis profitját féltő kisiparosok bíztak abban, hogy a vezetők részéről az egész Horthy-rendszeren át hangoztatott soviniszta jelszavak akkor is hatásosak, ha nem kisemberek lecsillapítására próbálják azokat felhasználni. Tévedtek. A Teleki-kormány megegyezett Batával, hozhat be cipőgyárat, csupán a hely megválasztásában lesznek megkötései ... Kunder miniszter szerint — s ebben igaza is volt — más külföldi érdekeltségek is vannak hazánkban. Védte tehát a CIKTA Rt-t interpellációs válaszában is. Az 1939 januári országgyűlés szenzációja volt egyébként, hogy TOBLER János képviselő interpellációja közben ízeire szétszedett egy Batacipőt a ház asztalán, s felhívta a figyelmet annak silány anyagára. ESZTERGÁLYOS János képviselő pedig 9 millió P értékű cipő csempészését kérte számon. Kunder szerint a magyar államot károsodás nem érte, a felvidéki készlet normális volt, s Bata bármely pillanatban kész a tőkeérdekeltséget magyar kézbe adni. JAROSS miniszter szerint azért kellett az érsekújvári Bata-üzemnek megmaradni, mert a gyár leszerelésének híre miatt aggódó 800 családot meg kellett nyugtatni. Szószerint: „Mi a kollektív nemzeti érdekeket néztük". Többen Jaross titkárát vádolják Bata fedezésével, sőt Esztergályos nyíltan megkérdezi, igaz-e,, hogy az állam 51%-ban érdekelve van a CIKTA-haszonban. Ez természetesen nem volt igaz, de tény, hogy Bata több magyar politikust: Jarosst, titkárát, majd Imrédy bizalmasát, báró SPELÉNYI Istvánt megnyerte ügyének. Ilyen háttérrel a kisiparosok 1939 augusztusi nagygyűlésén Baldauf hiába szedi szét az országgyűlési Bata-cipő 23