Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

korántsem csak a Baták ötletessége, tagadhatatlanul aktív egyénisége állott, hanem sokkal inkább a kizsákmányolás, melynek Bata Tamás új, meg új lehetőségeit fedezte fel. A Bata-„Bedó"-rendszer Az 1920-as években a csehszlovákiai Bata-konszern rendelkezésére állt a már nyugaton széles körben alkalmazott tudományos munkamérés, a Bedeaux Measures Labour, mely szerint „minden emberi erőkifejtés egy közös egységgel mérhető, amely a munkavégzés és pihenés kombinációjából tevődik össze, az erőkifejtés és az azt követő elernyedés természetétől függő arányban". Ezt az egységet a feltaláló önmagáról „Bedeaux"-nak, röviden „B"nek nevezte el (a Bedeaux francia szó, kiejtése Bedó). A „B" tehát az egy percre eső munkavégzés és pihenés összege, amellyel mindenféle emberi erőkifejtés pontosan lemérhető és ellenőrizhető. Az elv gyakorlati alkalmazása is elég egyszerű. Az ún. „Bedeaux" mérnök egy stopperórával a munkás mögé áll, leméri a meghatározott munkadarab, vagy munkafolyamat elvégzéséhez szükséges produktív mozdulatok és szünetek idejét. Ebből kiszámítja az egy percre eső arányt, a „B"-t. A munkásnak ezentúl egy óra alatt legalább 60 „B"-t kell teljesítenie. Minden további „B"-ért — megállapított kulcs szerint — prémium jár neki. A Bedeaux tehát az akkordbér-rendszer egyik tökéletesített változata, amely Batánál csúcsosodott ki a legjobban. Ezzel a módszerrel nemcsak a munkásokat, hanem a kis- és nagyiparosok ezreit is tönkretette. Az alapelv, hogy minden emberi erőkifejtés többé-kevésbé pontosan mérhető, s hogy a bérezésnek a gazdaságosan végzett, tényleges munkateljesítményen kell alapulnia, alapjában véve helyes: ma már mindenféle bérezésnek ez az ábc-je. A technika rohamos fejlődése, az egyes munkafolyamatok automatizálásának előrehaladása szükségszerűen megköveteli az emberi erőkifejtés pontos és ésszerű beosztását. Alapelvét tekintve tehát a Bedeaux egy mérési módszer, műszer, amelynek hatásfoka és társadalmi hatása attól függ, ki és mire használja fel. S a kihasználók kezében a módszer is hozzájuk idomult: a felvételezők fő gondja a munkaintenzitás növelésére, a tőkés racionalizálás elősegítésére irányult. A Bedeaux és a modern kapitalizmus elveire épült Bata-rendszer szoros összefonódását mutatja, hogy a Nemzetközi Bedeaux Társaság is tőkés vállalat volt. New York-i és londoni központtal, németországi, olaszországi és franciaországi fiókokkal, nagyszámú, sajátosan kiképzett mérnökgárdával, amely módszerét és embereit, mint valami árut, készséggel bocsátotta a megrendelő gyárosok, vállalkozók rendelkezésére. 16