Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Táppénz 75/mFt Családi pótlék 2821/mFt Temetkezési segély 15/mFt Szülési segély 191/mFt Ebéd-hozzájárulás 1329/mFt Védőétel 164/mFt Munkaruha 465/mFt Szakoktatás 37/mFt Jóléti költs, (sport, üdülés, kult.) 373/mFt Jutalmak 500/mFt Egyéb segélyek 342/mFt Nyereségrészesedés 8830/mFt Újítási díjak 217/mFt Napközi otthonok 536/mFt Csecsemőotthonok 495/mFt Munkásszálló 793/mFt KISZ lakásépítés hozzá járulás 160/mFt összesen: 17 343/mFt A fenti összegből egy foglalkoztatottra már 2890 Ft jutott, minjt közvetlen és közvetett juttatás. A béren kívüli juttatások csak összességükben mutatják meg hatásukat, hiszen nem mérhetők minden egyes család jövedelménél. Az életszínvonalra gyakorolt hatásuk viszont megmutatkozik a korszerű csecsemő- és napközi otthonoknál, munkásszállásoknál, a sportra, üdülésre, kulturális célokra fordított összegeknél, jelentkeznek a szabad idő hasznos eltöltésénél, a fáradságos munka után a nyugalmas pihenés feltételeinek megteremtésénél. Lényegében a különböző jutalmak, a nyereségrészesedés azok, amelyek közvetlenül is mérhetők az egyes családok jövedelmében. Az életviszonyok megváltozása, az új körülmények hatottak arra, hogy a viszonylag kis létszámú Mí^tfű község lakossága — 4760 fő —H nagy többségük Tisza Cipőgyári do-gjozó, fix jövedelmeinek egy részét takarékba tudta helyezni. 1967-ben a martfűi Takarékpénztár fiók 3727/mFt betétállományt mutatott ki. A szociális intézmények A felszabadulás óta eltelt időszak egyik legnagyobb vívmánya a dolgozó emberről való gondoskodás növekedése. Ez nem csak anyagi fejlődést, han,em az egész társadalom és vezető réteg szemléletmódjának megváltozását tükrözi. Szociálpolitika magáért az emberért: ez a szemlélet, s az ezt megtestesítő intézmények a felszabadulás után virágoztak fel. Nem kívánom itt felsorolni a Munkatörvénykönyvnek rendelkezéseit, csak felidézzük, amit a régi dolgozók saját tapasztalatukból tudnak. Milyen rettenetes 167