Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

környezetére. Ugyaniakkor a táptalajul szolgáló környék a maga lüktető életével, a gyárra jellemző hagyományaival úgyszintén eleven, formáló hatással van a gyár a munkás társadaknára. Ez a szoros kölcsönhatása magyarázza a gyárba frissen bekerült munkásoknál tapasztalható gyors asszimilációt, A környékbeliek mellett a második nagyobb csoportot a vidékről bejáró munkások alkotják, a gyárhoz valló kötődés szempontjából különféle elemek találhatók köztük. Egy részük rendszeresen bejár, voltaképpen már munkássá vált és szorosabban — lazábban —< a törzsgárdához tartozik, A vidékiek másik nagy csoportja azonban csak mennyiségileg állandó, személy saertrot sűrűn változik, cserélődik. Tavasszal, nyáron visszatérnek a földekre, ősszel pedig megkezdik a visszaszivárgást, a téli pénz gyűjtését, és 'ezzel a körforgás kezdődik elölről. Tudja ezt, jól ismeri a „vándormadarakat'' a gyárvezetőség, szeretné is megszüntetni a fluktuációt. Ha ősszel újra felvételre jelentkeznek, visszafogadják őket, mert kevés a munkáskéz. Egyelőre még kísért a múlt, bár a kétlakiság hagyományos formája a közös gazdálkodás uralkodóvá válásával szűnőbetn van. A vándorok elsősorban nem a saját földjükre térnek vissza, hanem, a tsz-ibe, ktsz-be, áll, gazdiaságba, ahol ugyancsak kell a munkáskéz és a szezonban magasabb kereseti lehetőség kínálkozik, Az állandóan fejlődő szocialista üzem dolgozóinak utánpótlása a környező községek fiataljaiból adódik, A faluról idekerülő új munkások magukkal hozzák szokásaikat, világszemléletüket és hiányosságaikat. Még külsejükben és magatartásukban, is elütnek, különböznek a régebben itt élő fiataloktól. Betanításuk nagy felelősséget ró a velük foglalkozó műszaki vezetőkre, munkás kollektívára. Egy-két év alattt azonban átformálódnak, mert az egyén magatartását számtalan hatás formálja. Alakítja munkája, munkahelyének szelileme és közvéleménye, saját társadalmi tevékenysége, barátainak, ismerőseinek sorsa, véleménye. Az új munkások átformálásában a művelődési háznak is nagy szerepe van. Nem közöimbös az, hogy a faluról idekerült fiatalok sorsa hogyan alakul. Itt csupán utaflni szeretnénk arra, hogy a vállalat hatáskörében, munkásszállással egybekötött szakiskola működik, ahol a felvételt nyert fiaitalok 3 éves kiképzést kapnak. Az első éviben megismerkednek a kézicipőgyártással, a második évben a gépi-cipőgyártással, korszerű tanműhelyeikben. A harmadik évben gyárban dolgoznak. Ez az iskolatípus kezdettől fogva a politechnikai képzésit valósítja meg, ezért a gyárban joggal „munkaiskola" néven emlegetik.

137 A tanulók fizetést kapnak, a vállalat gondoskodik egészségügyi szociális és kulturális igényeik kielégítéséről. A foglalkozás heteinként 4 nap gyakorlat, 2 nap elmélet. Sokoldalúan képzett, új szakemberek nevelődnek itt, akik megismerkednek a cipőgyártás minden elméleti és gyabartoti fogásával, — különös tekintettel a mechanikai cipőgyártásra. Az 159