Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Besorolás és bércsoportok A múltban a szakképzettségen alapuló munkabeosztás és az ennek megfelelő kereset volt a munkásság rótegeződésének legfontosabb elve. E tényezők rétegiző hatása ma is érvényesül, bár jelentőségük a besoro­lásban és bérarányokbami bekövetkezett változások folytán némiképp csök­kent. Iparágiunkban a három fő kategória — szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás — egymás közötti arányait gyökeresen átalakította az 1959. tavaszán érvénybe lépett kormányrendelet. 129 A rendelet a bőrmunkások évtizedes sérelmét orvosolta. A 15 éves gyakorlattal rendelkezőket automatikusan szakmunkásnak nyilvánította. Ezzel gyárunk több száz régi munkása nyerte el a szakképesítést, vagyis magasabb besorolást. Legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők hathónapos szakosító tanfolyam elvégzése és a vizsga sikeres letétele után úgyszintén megszerezhetik a szakképesítést. A rendelet egyúttal az általános műveltség alapjainak elsajátítására is ösztönöz, amennyiben a 30 évnél fiatalábbaktól az általános iskola nyolc osztályának elvégzését is megköveteli. E jelentős intézkedés következtében, a cipőipari munkások, — első­sorban a nő munkások között — az egykori besorolási arányok lényegesen megváltoztak. Gyárunknál az eltolódásokat az 1967. évi adatok érzékel­tetik: 130 Martfű Debrecen Váll. összegen: ffl. nő ossz. ffi. nő össz. ffi. nő össz. munkás % fő munkás % munkás % szakmunkás 1498 753 2251 106 117 223 1604 870 2474 betanított m. 229 1246 1475 6 141 144 232 1387 1619 segédmunkás 311 523 840 10 136 146 321 2157 659 2916 980 5073 Az új besorolás következtében többszörösére nőtt a szakmunkások és megduplázódott a betanított munkások aránya, s ennek megfelelően közel felére csökkent a segédmunkások száma. így tehát a szakképzettség, besorolás szerinti rétegeződés a betanított munkások némi fölényével — arányossá vált. Ezzel összefüggésben az egyes, munkáskategóriák kerese­tében is érvényesült a kiegyenlítődés. A segédmunikások átlagkeresete ma 1174, a betanítottaké 1413, a szakmunkásoké 1600—1700 Ft között mozog, A nem bőrös; vasas, villanyszerelő, asztalos férfi szakmunkásoké megha­ladja az átlagot, 1600—1800 Ft között váltakozik. 13 ! A férfiak és nők bérezése közötti egykori kirívó egyenlőtlenség meg­szűnt, mivel a imők jó része szakmunkás, betanított amunkás lett, — a fér­fiak és nők átlagkeresete között nincsenek meg a régi különbségek. 155

Next

/
Thumbnails
Contents