Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

deményezés formái. Legalábbis elvben, mert meg kell mondani, tényleges jelentőségük az elmúlt évtizedben elhalványult. Az egyéb tomegszervezefcek közül, minthogy a gyár dolgozóinak többsége a fiatalok közül kerül ki, kiemelkedik a KISZ. A Tisza Cipőgyári KISZ szervezettségénél fogva felöleli a fiatal korosztályhoz tartozók felét, átfogja az üzemi ifjúság minden rétegét. Tevékenységében pozitív irányú fejlődést mutat.

124 Az elmúlt évek tapasztalatai jelentős fejlődésről tanúskodnak. Pl. 1958-ban még 260 főt tartottak nyilván a KISZ-szerVezetekben, addig 1965-ben közel 1000 főt. A KISZ 26 alapszervezettel rendelkezik, az alapszervezetek élén 7 főből álló vezetőség áll, amelyet egy 33 tagú KISZbizottság irányít. A végrehajtó bizottság munkaterv alapján dolgozik. Fejlődik a sport- és kulturális élet is. 1963-ban újjászervezték az ifjúsági „őrjáratot", beindították a „Szakma ifljú mestere" mozgalmat, minőségi és exportbrigádokat hoznak létre. Aktívak a termelésben, sokan versenyeznek a szocialista brigádcím elpyeréséért. Részt vefctak a termelőszövetkezetek megszilárdításában* a tsz-ek növényápolási munkájában. Napjainkban pedig kultúrcsoportok látogatják a tsz-eket, kultúrműsorral szórakoztatják a tsz-ek fiataljait. 1962—63-ban a nagy létszám ellenére pártoktatásban mindössze 34 fő, KISZ-oktatásban 67 fő, munkásakadémián 150 fő vett részt. Ezzel szemben pedig 1967-ben 13 politikai kör 340 fő résztvevővel eredményesen tanult. E téren a fejlődést nagyban gátolja az a körülmény, hogy a vállalat dolgozóinak kb. 70%-a vidékről jár be dolgozni, — általában ez az akadálya a mozgalmi élet egyéb területén kifejtett tevékenységnek is, ami azt jelenti, hogy munka befejezése után azonnal indulnak a járművek. A KISZ-bizottságnak a fenti körülmények figyelembevétele mellett is fokozottabb gondot kell fordítani a fiatalok politikai és szakmai oktatása hatékonyabb szervezésére. Ennek megvalósítása érdekében hatékonyabb propagandát kell kifejteni az ISZM és a Kilián mozgalomnak, állapítja meg az Üzemi Pártbizottság határozata.

135 A munkásság rétegződése Népességi adatok Gyárunk a negyedszázad alatt korszerű nagyüzemmé fejlődött. Nagy vonzerőt gyakorol az iparban szegény Alföldön — a Tiszazug térségében, a mezőgazdaságban dolgozókra — különösen a fiatalokra. 1949-ben még csupán 883 alkalmazottja volt, 1967-ben pedig már túlhaladta az 5680 főt, tehát több mint 7-szeresére nőtt a munkáslétszám, amelyet az alábbi táblázat szemléltet. 153