Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Ez magyarázza a tudomány és a termelés szoros együttműködését, a szocialista munkaverseny széles körű kibontakozását, a szocialista bri­gádok meg jelenését. 122 A szocialista brigádcímért küzdők tábora az elmúlt években igen nagymértékben növekedett, továbbra is felfelé ívelő tendenciára utal, —- igen eredményesen dolgoznak, számos újítás is fémjelzi tevékenysé­güket. Mind több brigád és üzemrész teljesíti a szocialista brigád három elvét: szocialista módon élni, dolgozni és tanulni. 123 A szocialista és szocialista címért küzdő brigádok számszerű alakulása a Tisza Cipőgyárban: Év Szocialista és szoc. címért küzdő brigádok száma létszám Munka- és export brigádok száma létszám 3 58 16 256 45 686 50 778 80 1201 W 1386 104 1359 124 1574 128 1739 18 253 57 851 40 419 22 344 11 208 10 206 6 93 1 12 1959. 1960. 1961. 1962. 1963. 1964. 1965. 1966. 1967. A fentiek szerint megállapítható (munka- és exportbrigádok 1967­ben átalakultak szocialista brigádcímért küzdő brigádokká), hogy a szo­cialista mozgalomiban a vállalat összdolgozóinafe mintegy 34%-a vesz részt e nemes küzdelemben, amelyből eddig 124 szocialista brigád és a kazán­ház nyerte el a szocialista üzemrész megtisztelő címet. Különösen örven­detes, hogy a szocialista brigádmozgalomnak mintegy 80%-a KISZ kor­osztályhoz tartozó fiatal. Tevékenységük nagyban segíti az új típusú ember, az új erkölcs kialakítását. E magatartási norma egyre nagyobb vonzerővel bír elsősorban a vállalat dolgozói irányában. A párt- és a szakszervezet jelentős segítséget nyújt a nők szerve­zetének és a Vöröskereszt szervezetnek. A nőbizottság, a termelés előse­gítése mellett — dicséretes módon nagy gondot fordít a dolgozó nők politikai és szakmai nevelésére. Emellett foglalkozik az egyéni problémák megoldásával, az idős dolgozók, az állami gondozott gyermekek nevelé­sével, azok anyagi és erkölcsi segítésével. A bőripari szakszervezet nagy összegeket költ egészségvédelmi és kulturális célokra. A Tisza Cipőgyár olyan jelentős létesítményei, mint a kultúrház, a könyvtár, a sportkör és sportpálya, a sokféle tanfolyam jórészt a szakszervezetnek köszönheti létét. A szakszervezeti termelés-, illetve műhelyértekezletek ugyancsak a demokratikus ellenőrzés és kez­152

Next

/
Thumbnails
Contents