Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

kalkuláció és az anyagbeszerzés munkakapcsolata, altkor az jelentősen hozzájárulhat a problémáknak az adott döntési jog alapján a megfelelő szinten történő gyors rendezéséhez, számos termelést zavaró körülmény megelőzéséhez. Az együttműködés jelentős javulását biztosítja az is, hogy a főosztályok, különösen az üzemgazdasági és a számviteli főosztály a rendszeres korszerűsítésével, az elektronikus adatfeldolgozás szervezeti, technikai és személyi feltételeinek kialakításával. Nem rendszeresen, de a nagyobb távú tervek, fejlesztési kérdések megtárgyalására összehívják a 77 főből álló szakszervezeti tanácsot, amelynek tagjait a dolgozók közössége választja meg.

112 Ilyenformán a gyárvezetés demokratikus fóruma, s méginkább azzá válhat, ha — levetve a szokványos tájékoztató jellegű termelési értekezletek formalitását — alulról jövő elképzelések, tapasztalatok kicserélésének, egyeztetésének szervévé válik. Ez a kétirányú érintkezés természetesen más formában is érvényesül. Egyrészt a hivatalos úton, az igazgatóság, osztály- és részlegvezetők, üzemvezetők, főművezetők, művezetők, munkások szolgálati láncolatán keresztül a felsőbbség rendelkezéseit, utasításait, illetve a beosztottak kéréseit, reklamációit közvetítve. Másrészt érvényesül nem hivatalosan az egykori elzárkózottságtól, rangkülönbségtől mentes, személyes emberi kapcsolatokon keresztül, ilyenek pl. a különböző fogadóórák rendszeres megtartása stb. De amíg a hivatalos út — egy termelő szervezet célszerű, fegyelmezett irányításának szükségszerű következményeképpen — általában a demokratizmust — addig a személyes kapcsolatok szálain át futó észrevétel és bírálat viszont a hivatalos érvényt nélkülözi. Az igazgatók — a vezetői hármas — érzi és tudja, hogy a hibaforrások gyökere a régi mechanizmusban rejlik, amely saját képére és hasonlatosságára formálta át az emberek tudatát, és ebből a „központosított" tudatból sok esetben hiányzik az önálló gondolkodás és cselekvés képessége és bátorsága, a kezdeményező készség; £ kockázatvállalás, viszont mélyen beszívódott a konzervatizmus és a kényelemszeretet.

íi3 A gyár szervezeti felépítésének, a reális helyzethez való folyamatos kiigazítása arról tanúskodik, hogy a vezetői hármas érti a párt programjából adódó gazdasági politikát. Terveik, elképzeléseik, a gyár mutatószámai megegyezést mutatnak a párt 1964. decemberi határozatával, amelynek lényege ez volt: jövedelmezőbb, számítóbb, gazdaságosabb, termelékenyebb legyen a munka az egész népgazdaságban. összegezve: megállapíthatjuk, a történelmi viszonyok alapos megváltozása folytán leomlottak az egykori válaszfalak, amelyeket a Batacég oly nagy ügybuzgalommal racionalizált módszerekkel kialakított és vasfegyelemniel tartott fenn. A dolgozók szeme előtt a ködbe vesztek, elsöpörte a történelem. Részvények, tőkés közgyűlések, bárók és földbirtokosok muzeális emlékké, jobbadán ismeretlen fogalommá váltak a mai fiatal nemzedék számára. 145