Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

X. A GYÁR MAI TÁRSADALMA 25 év választja el a gyár mai társadalmát a régitől, amelyről a második világháború kezdetén vázlatot készítettem. A történelem szempontjából nem nagy idő. Mégis ez a negyedszázad azonban több egy emberöltőnyi távolságnál. Évszázadok során is ritka fordulat következett be: a társadalmi viszonyok gyökeresen megváltoztak, ezért indokoltnak tartom, hogy ismét megvizsgáljam gyárunk közösségének összetételét, életkörülményeit, termelő munkásságának és társas együttélésének új formait. A kutatás és közlés terjedelme nem tesz lehetővé elmélyült szociológiai tanulmányt. Így csupán vázlat készítésére törekedtem, amely főként több éves személyes beszélgetéseim, a dolgozókkal való csoportos konzultáció alapján készült és a reális helyzet tárgyilagos feltárására törekedtem, ami a jelenben sem könnyebb, mint a múltra vonatkozóan. A szervezeti felépítés 1950. január 1. óta a Tisza Cipőgyár állami vállalat.

102 Főhatósága a Könnyűipari Minisztérium; közvetlen irányító, felügyeleti jogkört gyakorló szerve a miniszterhelyettes. A gyár székhelye Martfűn van. •A vállalat élén kinevezett vezérigazgató áll, aki saját személyében felelős a termelésért és a pénzgazdálkodásért, a társadalmi tulajdon védelméért.

103 Az igazgató irányítása alatt állnak: a személyügyi, munkaügyi, szervezési, ellenőrzési, jogügyi osztályok (légó), valamint az igazgatási főosztály, amelynek két osztálya van, a munkáaallátási és rendészeti osztály. Debrecenben és Kunszentmártonban a telepigazgató vezetésével a központnak megfelelő adminisztratív és műszaki csoportok működnek. A gyár termelő apparátusa gyárrészlegekre: A, B, C, D gyárra és a kunszentmártoni üzemegységre tagolódik. A termelés összhangját tekintve: az A-gyárban gumigyártás, a B-gyárban a bőrcipőgyártás, a 139