Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

A fejlődési ütemet figyelembevéve, hazánk a baráti országok között a harmadik helyen áll. A bőiiábbeli-termelésnek megfelelően az NDKval együtt a harmadik helyet foglalja el, míg a gumilábbeli-gyártásban komoly visszaesés tapasztalható a második ötéves terv végére, a már ismert okok miatt. A fogyasztási adatokat szembeállítva a termeléssel, képet kaphatunk a fogyasztási igények kielégítettségi fokára vonatkozóan. A hazai bőrcipőfogyasztási adataink láthatóan nagyságrendileg jól beleilleszkednek mind a baráti, mind a fejlett tőkés országok fogyasztási adatai közé. Tovább kell fokozni a műanyagok felhasználását a felsőrész- és talpkészítés terén, hiszen ezt sürgetik a világpiaci igények is. A cipőipari szakemberek véleménye szerint egy ország cipőipari össztermeléséből kb. 80% kell legyen a műanyagtalppal gyártott cipők részesedése. Cipőiparunk exporttevékenysége A felszabadulás előtt cipőiparunk export kapcsolatai főleg a nyugati államok felé terjedtek. 1938-ban 665 000 pár volt a bőrcipő-kivitelünk Angliába, Svédországba, Németországba, Finnországba. Az 1950-es évek elejétől a bőrcipőexport fejlődését a következő adatok szemléltetik:

69 1216/ezer pár 988/ezer „ 828/ezer „ 4782/ezer „ 7136/ezer „ 8615/ezer „ A bőrcipőexportunk az 1938-as szinthez viszonyítva közel 13-szorosára fejlődött, az 1950-es szintet alapul véve, több mint hétszeres a fejlődés.

70 ; A bőrcipőexportban igen nagy jelentősége van a martfűi Tisza Cipőgyárnak. Az alábbi számadatok meggyőzően bizonyítják megállapításunkat. Bőrcipő kivitel: 156/ezer pár 2016/ezer „ 2808/^zer „ 2998/ezer „ Az 1967-es kivitelből 1671/ezer pár volt a bőrcipő- és 1327/ezer pár a gumilábbeli-export. A gyár cipőipara kivitele az 1951-es bázisévhez 1950 1955 1957 1960 1964 1967 1951 1955 1960 1967 121