Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)
viszonyítva 1960-ra 18-szorosára növekedett, 1967-ben pedig több mint 19-szeres a fejlődés. A martfűi Tisza Cipőgyár országos cipőipari kivitelből való részesedése 1960-ban több mint 50%, de 1967-ben is meghaladta a 35%-ot. 71 Az országos számadatok alapján megállapítható, hogy a cipőipari export főleg a második hároméves tervet követően mutatkozik nagymértékben. Ez szoros összefüggésben van a minőség alakulásával, azzal, hogy a világszínvonalat erre az időre közelítettük meg, illetve értük el. Napjainkban a cipőipari kivitel zöme szocialista relációban bonyolódik, kiemelten a Szovjetunió felé — több mint 50% —, de erőteljes lépések mutatkoznak a nyugati piacokra való kivitel felé is, mely a deviza szempontjából fontos. Ma már szinte a világ minden részébe exportálunk cipőt; egyre fokozódik a kivitel a gyengén fejlett országokba is. Legfőbb feladataink a jövőben az export volumene és az exportgazdaságosság fokozása, s e kettő egységes elemzése. A cipőipari dolgozók keresetének alakulása A cipőiparban bekövetkezett fejlődés megmutatkozott a munkások és alkalmazottak jövedelmének növekedésében ás. 1949-hez viszonyítva 1955-re a munkásoknak átlagosan kifizetett kereset az állami iparban 490 Ft-ról 1029 Ft-ra, 1960-ra 1348 Ft-ra, 1965-re pedig 1430 Ft-ra növekedett. A műszaki alkalmazottak bérének növekedése az 1949-es időszakot alapul véve, 1965-re több mint kétszerese. 72 Szükséges, hogy a gyári dolgozók átlagos keresetét is viszonyítsuk az országos átlaghoz, párhuzamot vonhassunk a helyes következtetések érdekében. A martfűi Tisza Cipőgyárban 1949-ben egy munkás átlagos havi kefresete 298 Ft volt, 1967-ben pedig 1512 Ft. Az 1949-es bázisévhez bizonyítva 1967-ben egy martfűi cipőipari munkás ötször keresett többet. A műszakiak keresete 1950-ről 1967-re kb. 80%-kal növekedett, 1965-re már több mint kétszeresét keresték az 1950-es szintnek, s 1967ben egy műszaki alkalmazott átlagos havi keresete 2363 Ft volt. 73 A harmadik évtized A II. világháborútól zaklatott évek után az utóbbi két évtizedet viszonylag egyenletes fejlődés jellemezte. A tőkés konkurrencia helyébe a szocialista kooperáció lépett. A profithajsza helyébe a tervteljesítés, a munkások kizsákmányolása helyébe a munkaverseny. 122 *
