Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

Cipőiparunk bőrcipőtermelése országosan 1967-ben már meghaladta a 30 millió párat. A minisztériumi ipar részesedése az össztermelésből kb. 76%, a Tisza Cipőgyár részesedése pedig 22,4%. A számadatokból látható a minisztériumi ipar részesedésének növekedése, míg a magánkisipari csökkent.

59 Az utóbbi években a gumilábbeli-termelésben a KIM irányítása alá tartozó ipar szerepe csökkenő tendenciát mutatott, növekedett a szövetkezeti és helyi ipar részesedése a termelésből. Az ok, bizonyos átprofilírozások, változtatások, amelyeket a szövetkezeti területek foglalkoztatottságának megteremtése a nagymértékű létszámfluktuáció megakadályozása indokol.

60 Az országos cipőipari termelésből Martfű részesedése egyre növekedett, termelése évről évre ütemesen fejlődött, melyet arányosan követett a gyár korszerűsítése. Napjainkban az egy főre eső bőrcipőtermelésünknek közel egyharmadát Martfű adja, mely ismét bizonyítja a gyáregység kiemelkedő szerepét az országos cipőiparban. Jelentőségét élesebben láthatjuk, ha a KIM irányítása alá tartozó gyáregységekhez hasonlítjuk a fejlődés dinamikáját. Az 50-es évek elejétől a martfűi Tisza Cipőgyár (742%), a Duna Cipőgyár (396,2%) és a kecskeméti Cipőgyár (673,1%) mutatták a legnagyobb fejlődést. A Tisza Cipőgyár hatalmas üzemmé fejlődött, ma már az ország legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt cipőgyára. A gyárban foglalkoztatottak létszáma 1967-től megközelíti a 6000 főt. A gyáregység fokozatos fejlődési üteméről tanúskodik az 1964—67-es évek közötti termelési dinamikus viszonyszám, amely a többi gyárakhoz viszonyítva átlagon felüli (129,7%), egyedül a minőségi cipőgyár dinamikája előzte meg (148,3%), mivel a gyárat koncentrált minőségi cipőgyártásra jelölték ki. A martfűi Tisza Cipőgyár részesedése a minisztériumi cipőipari termelésből 1964-hez viszonyítva 1967-re tovább növekedett. Jelenleg részesedése eléri a 30%-ot. A Tisza Cipőgyár termelésének dinamikus növekedése összefüggött a termelékenység pozitív változásával. A termelékenységi változások elemzésénél láttuk, hogy az állami cipőiparban a termelékenység bázisindexe 1950-hez viszonyítva 135% volt, ezzel szemben Martfűn az egy munkásra jutó termelés indexe 1949—67-re 203%. (Bár az adatok az időszakot tekintve nem teljesen fedik egymást, ennek ellenére a fejlődési ütem érzékelésére megfelelnek.)

61 A korszerű gyártás technológiájával készült cipők aránya az 50-es évek második felétől egyre növekedett. A táblázat a bekövetkezett változásokat szemlélteti:

62 Megnevezés 1955. 1960, 1965. 1967. varrott 59.9 53,3 34,4 22,5 ragasztott 23,6 39,8 58,7 69,4 118