Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

vulkanizált 1.6 2,4 3,7 5,5 egyéb 14,9 4,5 3,2 2,6 összesen 100 100 100 100 Az ossz lábbelitermelés gyártástechnológiák szerinti megoszlása ban az eltolódások nagymérvűek. Az 1950-es évek második felétől kezd ve a korszerűnek minősülő ragasztott és vulkanizált technológiákkal készült lábbeli aránya a varrott és egyéb eljárásokkal előállított termékek terhére fokozatosan nőtt, melyet a következők indokoltak: — A bőripari gyártmánystruktúrával összefüggő nyersanyagfeszültség növelte a kevésbé igényes felsőbőrök arányát, ezekből viszont a hagyományos technológiákkal nem lett volna célszerű cipőt gyártani. — A bőrhelyettesítő anyagok felhasználása növekedett, s ezek a korszerű technológiák segítségével jobban dolgozhatók fel. — A fogyasztók igényeit kielégítő,. korszerű, hajlékony cipők elsősorban az új technológiák segítségével állíthatók elő.

6

3 Nyersanyagellátás Az 1950-es évek első felének problémája a nyersanyagellátás biztosítása, a szükséges nyersanyagbázis megteremtése volt. Nyersbőrtermelésünk összetételében az államosítás után egyre csökkent a borjúboxés sertésbox-felsőbőrtermelés, míg a marhabox növekedést tükröz. (1953hoz viszonyítva 1965-ben a borjúbox részesedése 12,4%-ról 1%-ra, a sertésbox pedig 21,9%-ról 1,2%-ra csökkent az össztermelés. Marhaboxtermelésünk 45,2%-ról 93,1%-ra emelkedett.

64 Az 1950-es évek első felétől kezdve komoly kísérletek folytak a textilfelsőrész nyersanyagának kidolgozására, de a fogyasztói igényeket ez nem elégítette ki.

65 A táblázat a bőrcipőtermelés megoszlását tükrözi az állami iparban, s egyben mutatja a különböző műanyagok térhódítását.

66 Megnevezés 1955. 1960, 1965. 1967. bőr 51,4 52,4 33,1 23,6 mikroporózus 1,7 16,3 20,2 10.4 kreppguml 4,2 0,3 — — tunlth — — 21,2 23,6 PVC 13,5 — _ — forma 18,5 16,1 —" — gumikruppon —' : — 10 — 13,egyéb 10,8 14,9 15,5 20,4 összesen 100 100 100 100 119