Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

IX. A SZOCIALISTA NAGYÜZEM A kívülállók, akik Szolnokról Tiszaföldvár irányába tartva hirtelen szembe találják magukat a Martfűi Tisza Cipőgyárral, a főbejárati kapun, szembetűnő helyen olvashatják nevét. Eltűnt a CIKTA Rt. cégjelzése. Néhány üzemrésszel bővült a gyár, rendezett körülményeket találhatnak az utazók. Ha belép a látogató a gyárkapun, tágas, rendezett terület fogadja. Bepillantva az egyes üzemekbe, ott is új kép tárul elé, az emberek sürögnek-forognak kék és fehér köpenyekben, a szállítószalagok, tűzőgépek mellett. Nagyüzemre jellemző termelés folyik. Ha a beérkező figyelmesen végigkíséri a gépsorok és szállítószalagok útját, megismeri a cipőgyártás szerkezetét és az emberek életét. Rövid idő alatt tapasztalhatja, hogy a termelő tevékenység társadalmi és szervezeti keretei gyökeresen átalakultak. A szocialista gazdaság kiépítése országos változásokat hozott. A magyar gyáriparban megszüntette a tőkés tulajdonviszonyokat, átformálta az egész ipart és az egyes ágak szerkezetét, irányítását. A kooperáció új formáit teremtette meg. A gyár ma nem a többiekkel féltékeny konkurrenciaharcban, fortélyos üzleti kapcsolatban álló, elkülönült egység, hanem a tervszerű műszaki fejlesztés rendjében működő vállalatok egyike, egy egységesen irányított iparág szerves része. S ha korábban a kapitalista korszakban is fontosnak tartottuk, hogy gyárunk fejlődését az iparág összképébe illesszük, akkor most elengedhetetlennek véljük cipőiparunk szélesebb távú bemutatását. Szükségesnek tartjuk, hogy az államosítás utáni cipőipar fejlődésével együtt bemutassuk a Martfűi Tisza Cipőgyár helyét a cipőipar egészében. 113