Hegedűs Kálmán: Tisza Cipőgyár Martfű – A Damjanich János Múzeum közleményei 36-37. (1974)

A nacionaüzálás és a koncentráció hatása a cipőipar fejlődésére Az 1948 márciusi államosítást 1949 végén a külföldi tulajdonban lévő és a 10 munkásnál többet foglalkoztató üzemek állami tulajdonba vétele tette teljessé. A minisztérium az államosítást követő időszakban meghatározta az egyes vállalatok termelő tevékenységének fő mutatóit, a vállalatok közötti kooperáció formáit, a fejlesztés irányát és arányait. A gazdaságirányítás új rendszerében a közvetett, közgazdasági eszközökkel történő irányítás lehetővé teszi a vállalatok szabadabb cselekvését úgy, hogy egyben a népgazdasági célkitűzéseket is szem előtt tartsák. Az államosítás előtt a qipőipartelepek száma 100 volt, mely 2873 főt foglalkoztatott. Első lépések közé tartozott az államosítás után a kisüzemek összevonása, középüzemek, nagyüzemek kifejlesztése. A termelékenység növelése érdekében nagyfokú gépesítés vált szükségessé. A futószalagos termelés beállítása —'< mely csak igen lassú ütemben valósulhatott meg.

42 A szocialista cipőipar a CIKTÁ-nál hasznos és korszerű termelésellenőrzési módszereket átvette és az új körülmények között alkalmazta. Nemzetközi viszonylatban centralizációs lépéseket figyelhetünk meg, melynek oka azon előnyök fokozott kihasználása, amelyek a nagyüzemi termelésben rejlenek.

43 Európára vetítve az egy üzemben foglalkoztatott átlag létszám ez időszakban 64 fő volt. A csehszlovák állami iparban a koncentráltság igen magas. Egy cipőipari üzemben pl. 1957-ben 2500-an dolgoztak.

44 Hazánkban az első három- és az első ötéves állami tervek időszakában a cipőiparban gyökeres változások történtek. A centralizációs folyamat láthatóan megindult. Az Újpesti Cipőgyár beolvadt a Duna Cipőgyárba.

45 Az újabb átszervezések során (1955—63) további centralizáció következett a minisztériumi iparban, s így a teljes kép — mely a jelenlegi állapotban is megfelel — a következő:

46 (lásd 115. oldal) Megvalósult tehát a nagyipari termelés a cipőiparban, a koncentráció megfelelő növelésével a termelésben elérhetővé vált a kedvező szérianagyság, mely kihatott a gazdaságosságra. A KIM irányítása alatt ma már 6 nagyvállalat funkcionál, s az ipartelepek száma 15. A helyi és szövetkezeti iparban végbement változások ellentétesek az előbbivel. Az ipartelepek száma egyre növekedett, azok nagysága pedig csökkent. Az 50-es évek első harmadára esett e két szektor kialakulása és fejlődésüknek indulási szakasza. Erőteljes törekvések mutatkoztak mindkét szektor fejlesztésére, hiszen a tanácsi és szövetkezeti ipar jó kiegészítője a minisztériumi nagyiparnak a termelésben.

47 A baráti államok között, főleg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a 114