Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

emberek, nevezetesen a Külföldről szolgálatra jöttek, okvetlen szolgálatra állyanak : annak idejébe pedig ezen dolog visgálás alá vétessen, s ha kik ollyanok találtatnak a külföldiek közzül, kik szolgálatra nem állnának, hazájokba utasit— 339 to^sana^" A fenti rendelkezést november 16—án hozta a tanács. 1791— ben, Január 9-én Halmi György, Nyirkos Márton, Katona János meg lett intve, hogy három napon belül szülőföldjükre vissza menjenek, mert n szolgálatra kéredzvén bé, azomba szolgálni nem akarnak, mind annyiszor valahányszor itt a Városon tapasztaltatnak 2o pálcza ütésekkel fognak szó fogadásra tanittatni." Az érdekükben ugyan szót emelnek a katolikus lakosok, de eredménytelenül, mert a Tanács ismét megerősiti korábbi határoza— 34-1 tát. 1799 májusában Bobos Tamás simándi legénynek megengedik, hogy itt szolgálatot vállaljon, de csak addig maradhat, ЗЛ2 amig a szolgálata le nem telik,* Az volt a bevett szokás, hogy a gazda egyezett meg a szolgával, de egyességüket a tanácsnak be kellett jelenteni. Sőt a tanács ki is nevezett egy felelős személyt, az un. szolgák inspektorát minden tizedbe, kiknek feladatát a következőkben jelölték meg ; " Mind a 7 tizedben Szolgák Inspektorának egy—egy sze— mélly tétetik a senátorok közül, kiknek kötelességekben fog állani, hogy minden szolgának a Conventionálissát kiadj a, és egy Laistromot tartson, mellyben feljegyezze hogy Kinél szolgál, ki a Neve, és meIly időben adatott ki Conventionalism, és ki nem,akarna szolgálni a determinált bérért, mind ezeket referálni,"

543 A. szolgálatot vállalónak mindig hoznia kellett magával. szülőföldjéről testimoniális levelet» mellyel igazolta, hogy - 173 -