Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

/melyek, nélkül marhát sem tarthatunk/ egy rakásra nem von~ hattyúk,"

110 A redempció alkalmával azt a területet osztották ki állandó használatra, mely árvízmentes térszinti ormájánál, в jó talaj adottságánál fogva alkalmas volt mezőgazdasági müvelésre. A kitelepülő tüzelős ól tehát тех egy megművelt földre kerül, ahol funkciója tovább gyarapszik, hiszen a földmüvelés üzemhelyévé is válik. Mivel egyedüli épület a földen, egyúttal helyet ad a használatban nem lévő mezőgazdasági eszközöknek. Csűr és szin ebben az időben nincs a tanyákon. Állitásunk igazolására álljon itt egy bizonyíték 1739. augusztusából: " A Fejős Juhok közönséges megegyezésből az tilalmas földek közé bocsáttattak ugy, hogy mindennemű Életnek, Boglyáknak jól gongyát viselyék, másként a* mi kárt tesznek 's tétettek ugy az rajok becsültetik, ugy az hordó Marhák is a— zon Boglyák és Életek között való kártételtől telyesseggel el tiltatnak."

111 A redempciőval egyéni kiosztás alá került földeken még intenzivebben indul meg a földmüvelés. Ennek következtében a vegetációs időszak alatt mindenféle állatot kitiltanak erről a területről. 1765—ben " a Népeknek sok panaszára" határozat születik arról, hogy " Mindenféle heverő jószágok nevezetesen a Sertés a tilalmasról kitilalmaztattak, ugy hogy soha ennek112 utána ott meg nem szenvedtettnek." Kezdetben a tilalom a tavaszi munkák megindulásától az aratás befejezéséig, a tallószabadulásig tartott. Utána bárki szabadon legeltethetett, ha a tanya körül felhalmozott takarmányban nem tett kárt. A század második felében kerülőket is alkalmaznak, akiknek a köte— 113 lessegük, hogy a hozott rendelkezéseket betartassák. - 67 -