Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

19. század első felébek végére záródik le. A megszilárdult tulajdonjog és a vele járó szabad használat kialakulása kbV vetkeztében ezen a.területen is megindul a taayásodás, kialakulnak a tanyák. A megzabolázott vizek helyét is rövidesen az eke veszi birtokba. A réteket is kiosztják birtokaránylagosan a Liber Fundi alapján. A jó erejű, pihent földek néhány évig ontják a terményt, bőven fizetve a feltörés fáradságos.munkáját. Ezeken a réti földeken is megindul a tanyásodás» Ennek a mértéke azonban korántsem éri el a korábbiakat. Kevesebb, szórványosabb a rét tanyarendszere, mint a Tilalmasé. Ebben közrejátszott az a felismerés, bogy a kimerülő tanyaföldek mezőgazdasági müvelésre kevésbé alkalmasak. A legelők, rétek feltörése előtt a város határának a felét legelőként hasznosították. A város nagyszámú állatállományának rendes körülmények között elegendő nyári táplá lékot adott ez a terület. Csak ha valamilyen rendkivüli időjárás pl, aszály jött, akkor volt nehéz az állatok élelmezését biztositani egyrészt a nyári legelőt^másrészt a téli takarmányozást. Gyakori jelenség az, hogy a nagyjószág számára a környező falvak, városok határában bérelnek legelőt. A sertések makkoltatása pedig nemcsak Ínséges időben szokásos, előfordul máskór is, A szatmári Lónya környékére vagy a Bihar hegység észak-nyugati lejtőire hajtják a sertéseket makkra, A város határának kb. egyharmada rét, nádas és halászó hely. A rét általában nagyon fontos haszonvételi forrás. A nagy vizek közötti szárazulatok kitűnő szénatermő területek, melyekre nagy gonddal vigyáznak, hiszen jórészt erre épül -48 9