Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

gáló földmüvelés folyik. A tanya körüli földeket nem. művelik állandóan, hanem parlagoló müveléssel élik. A pihenő föld biztosítja a legeltetést is kisebb mértékben, a a tör— mőerő pótlása is a pihentetéssel, ill. a legelő állat elhullatott trágyájával van biztosítva. A trágyát tüzelőanyagként hasznosítják. Ez az örökség sokáig kisért, az emlékanyagban is jól megfogható. Karcag gazdasági életében a 19. század közepéig az állattartás szempontjai voltak a döntőek. Ettől kezdve lassan hódit tért a földműves kultúra. Korábban a gazdaság rentabilitását az állatlétszám - ezen belül az eladható jószágok száma —határozta meg. Ez jellemző volt a Hármas kerületre, mint TÁ.LASI István megállapította : " A kunsági többé—kevésbé rendi társadalom egyes rétegein belül a vagyon és jólét fokmérője a jószág,mennyisége lévén, az állattartás szintén jelentőséggel bir. Az állami adózás alapjait a jószágtartás adja, mert a Kunságban a ház és egyéb utáni adó elenyésző, s akinek politikailag súlya van, társadalmilag is inkább jön számításba. Redemptus gazda mind jószágos emb

er, aki ezután adózik, forsponttal, közmunkával közszolgálatot végez." BODOR Ferenc megállapításait, melyben a Jászságban végbement gazdasági fejlődést vázolta hat pontba süritve, az e— gesz Nagykunságra is érvényesnek tekinthetjük : " A 19. század első fele a jászföld mezőgazdaságában végeredményben döntő jelentőségű tényekkel zárult le. 1. A 18. század redempciós világának földközösségi gazdálkodása teljesen megszűnt. 2, A földek egyéni tulajdonba juttatásával véget ért a kötött gazdálkodás. 3. Az egyéni birtok és a szabad gazdálkodás megszülte a tanyarendszert. 4-. A tanyarendszer -4A -