Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

földrajzi tényezők adták. A téma fontosságára GYÖRFFY István hivta fel a figyelmet : M Miiel mindkét foglalkozás / t.i. a földmüvelés és állattenyésztés B.T./ a tulajdonképpeni telephelyen kivül űzhető, a határ használatának vizsgálatára nagy figyelmet kell forditanunk, annál is inkább, mert a településtannal foglalkozó kutatóink a határ vizsgálatát többnyire elha nyagolják. A határbeli település a legszorosabb kapcsolatban van a belsőséggel. Egyiknek a vizsgálata éppen olyan fontos, mint a másiké. A határhasználat kulcsát pedig a gazdálkodási rendszer adja meg. Ahhoz, hogy egy magyar falu településformáját megértsük, a birtoklástörténetnek, a gazdaságtörténetnek és az ősfoglalkozásokhak ismerete is szükséges."

57 Ezt SZABÓ István még szabatosabban fogalmazza meg,mikor ezt irja : " A gazdasági rendszer a társadalmi szerkezet és a települési keret feltételezik egymást, szervesen összefüggnek és kölcsönösen hatnak egymásra. Ezek valójában az együttélő helyi közösség életének különféle, de mégis egységben, a ter58 meló tevékenység folyamatában jelentkező megnyilvánulása." Az utóbbi évek kutatásai ezeknek a szempontoknak az érvényesítésére igen nagy "súlyt helyeztek. A továbbiakban is je lentős eredmányek várhatók ennek a folytatásaként. "WELLMANN Imre is nagyon erősen hangsúlyozza a település és a hozzá tartozó határ egységét, a kettő közötti szoros kapcsolatot;. " Gondolok itt a településforma és a földművelési rendszer szoros összefüggésére, értvén az előbbin magának a településnek az alakját és a határbeosztását együttvéve. Az - 4o -