Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

eddigi kutatás inkább a házak és utcák, mintsem a földek elrendeződésével törődött, holott a kettő szorosan egybetartozik ; egyformán integráns részei a településformáknak, ha e— zen nem csupán az emberi hajlékok együttesét, hanem a paraszti munka és életrend mindennapi szinterét értjük. ... a településforma számos esetben eleve kijelölte a 59 földművelési rendszerek kialakulásának utjat." Mindezek a feldolgozások egyúttal azt is bizonyították, bogy a gazdálkodás két nagy ága a kiegészítő tevékenységekkel együtt a paraszti gazdaság komplex jellegét adja. Ez к ül ön Ö* sen jellemző a kapitalista mezőgazdasági termelés kioontako — zását megelőző időszakra. A továbbiakban ennek a szempontnak a figyelemmel kisérésére is törekedtünk. Mindezek előrebocsátása után néhány mondatban szeretnénk arra utalni, hogy Karcag határát hogyan élték, hogyan hasznosították a vizsgált időszakban. A különböző hasznosítási formák a vizsgált időszakban, jól jellemzik a gazdálkodás sajátosságait egy-egy időszakban. A Nagykunság, igy Karcag is elsősorban állattartó terület volt, A városok nagy határaiban elegendő legelőterület állott rendelkezésre — ahol pedig ez nem volt biztosított, rendszeresen vagy időszakosan más határokon béreltek jószágaik számára legelőt. Korábban utaltunk rá, hogy a paraszti gazdaság fő jövedelemforrása az,állattenyésztésből adódott, igy ez a gondoskodás nyilvánvaló. 1/ffiLLMANN Imre megálla-. pitása Karcagra is vonatkoziki "... alapjában véve az állattartás igényei mosták el időről időre az egyes művelési ágak közti határvonalakat. Nem olyan kétoldalú és pontos számításon épülő egymásrautaltság áll fenn tehát földmüvelés és állattenyésztés között, mint a vál- 41 -