Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

don, megkötöttségek, korlátozások nélkül vehették birtokukba. MÁ.RKUS István Nagykőrös vonatkozásában figyelmeztet arra, hogy " A szabad foglalás ugyanez idő tájt /1?25/ ... a 2f.Q tanács engedélyéhez van kötve." Majd igy folytatja : n ... egy állattenyésztő gazdálkodást folytató társadalom, amelynek gazdasági életében és földhasználatában a gabonatermelés szempontjai nagymértékben alárendelődtek az állattenyésztés érdekeinek, előbb szabad foglalást engedélyezett tagjainak a kezében lévő határterületen, majd ezt a szabad 5o foglalást mindinkább korlátok köze szorította." Tehát az ujrátelepülő vagy uj körülmények közé kerülő közösségek amint megvetik a lábukat, létrehozzák igazgatási intézményeiket, mindjárt létrejön az irányított gazdálkodás. A szabad foglalás igy csak abban az értelemben fogható fel, nint a közösség vezstő testülete által szervezetten irányított tevékenység, mely biztositja a közösség érdekeinek tiszteletben tartását. A szabad foglalás a szó jelentéstartalmának megfelelő rendszer" megítélésünk szerint a török idők és az azt követő zilált állapotok alatt volt. A kialakuló, szervezett és irány itott közösségi gazdálkodásban ilyen — alapjában véve közösségellenes földszerzési forma nem érvényesülhetett. Bárki,bárhol tetszése szerint nem törhetett fel magának földet. Abban a pillanatban, amikor egy közösség megveti lábát egy-egy határon, létrehozza intézményrendszerét, a szabadfog— lalási forma erősen korlátozódik. Жет azt jelenti, hogy teljesen megszűnik, de éppen a szabad jellege tűnik el, mikor a közösség maga szabályozza, hogy mikor, mennyit és hol foghat fel Cl valaki. Tehát a szabad' földfoglalás ugy értelmezhető a 18.században t mint a rendkivüli körülményekből következő, rövid ideig -36 -