Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

vizek éppen ugy sújtották, mint más településeket, s a szabályozással ugyanúgy óriási mértékben változott meg a képe, A mellékleteinken jói figyelemmel kísérhető ez a változás. A város határa megközelítően 6? ezer katasztrális hold, igen változatos térssiníormákkal. Tanulságos az, hogy váró sunk határában öt elpusztult középkori település nyoma van, s ezek területe a redanpciokor tőkeföldként kiosztott tilalmas i határrészre esik. Ezeket az árvízmentes magaslaton fekvő területeket tartják a legjobb termőterületeknek, A publikált források közül a. Tudományos Gyűjtemény emlékezik meg határunkról elsőként, 1838-ban.. A város határáról ezt irja ; " Földje ezen városnak gazdagon termő, és 3 szakaszokra osztatott, egyik a* szállás vagy tanyafcld, meIly szántással és kaszáliással szüntelen használtatik, a* másik kettő pedig változtatva ugaroltatik; laposain nádat is kaszálnak, kerti borok 's gylimoltsök is elég terem, de fájok nintsen. Lakosaik száma 13ooo, kik között mintegy looo Katholikusok, 1195c Helvétzíai vallást követők, 4 Lutheránusok és 42 Görögök számláltatnak; a*' házaiknak száma pedig 24ро—re megyén. Nagyon tanulságos az a táblázat, melyet SOÓS Adorján állított össze a város határának gazdasági szerkezete változásáról. Lépésről lépésre követhető a változás - s egyértelmű 27 az iránya is — a földművelés előretörése :

w

' szántó rét szőlő, kert legelő ardo nádas 6000 654 1715. 80З 138 1720. 8092 1330 2o 1753. 15200 57oo 644 34ooo'* 1879, ЗЗ000 4-660 644 25483 58 I890. ЗЗооо 77oo 634 2o.2oo 37 1906. 539oo 2550 28o 7ooo"

; • • 3o 1912. 55000 19oo 5o 7 6300 " &p. 23 -