Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

jószágok téli ellátása aa itt gyűjtött takarmánytól függött. Még az állandóan kinn .legelő szilaj állatok számára, is hagytak téli legelőt, egy-egy darab rétet, melyet лея kaszáltak meg nyáron* hanem hagyták, hogy az ott termett fii a lábán megszáradjon. Karcagon csak rét élésről és nem rétgazdálkodásról beszélhetünk. A 19.század második feléig az volt a szokás, hogy a réti kaszálókat tavasszal nyilhuzás szerint minden évben újra osztották. így mindenki mindig máshol kapta meg a járandóságát, tehát nem volt érdemes a javítására áldozni. A réteket igy is csak a kiáradó folyók hordalékai javították. 5./ A jászkun redempció sajátos helyzetet teremtett : egyik legnagyobb előnye volt, hogy a magyar jobbágyfelszabadítást egy évszázaddal előzte meg, ezáltal utat nyitott a szabad-paraszti fejlődésnek» Ez azonban csak lehetőség maradt a múlt század közepéig, a kapitalista termelés általános méretű kibontakozásáig. Ennek oka a következőkben keresendő : a./ A kapitalista mezőgazdasági termelés kibontakozását akadályozta, hogy nem alakult ki a kapitalista ipar, mely felvevő piacot jelentett volna - ezáltal serkentve az élelmiszeres az ipari növények termelését. b./ Szabályozatlan vizek és a rossz útviszonyok akadályozták a gyors, nagy távolságra történő szállítást. Ilyen körül menyek között nem volt gazdaságos az állati erővel vontatott jármüveken a szállítás még viszonylag kisebb távolságra sem. Hogy a szállítási nehézségek ténylegesen mennyire akadályoz ták a fejlődést,, bizonyltja az a tény, hogy az l85o-es évek ben megépült vasút egymagában fellendítette a gabonatermelést, teljesen átformálta a mezőgazdaság hagyományos szerkezetét. — 181 «*