Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

е./ A szabadparaszti fejlődés ugyan létrehozta a farmszerű üzemet, a tanyát, de a termelésben átütő siker nem született. Nagymértékben akadályozta ennek a kibontakozását,hogy a Jászkunság feudális környezetben élt. Ehhez pedig valamenynyire alkalmazkodnia kellett. Ez az alkalmazkodás elsősorban a hasonló intézmények rendszerének kiépítésében figyelhető meg. Mindez együttvéve fékezően hatott egy gyorsabb ütemű kibontakozásra. 6./ A határ használata Karcagon sajátos képletet mutat. Megtalálható itt együtt szinte minden olyan gazdálkodási forma, mely az Alföldet jellemezte. Ez abból adódik, hogy a nagy határ változatos térszinformái sokféle hasznosításra adtak alkalmat. Tág legelő, rét, nádas, halászó vizek, különböző rendeltetésű szántóföldek tarkították a gazdálkodási képat. A tanyaföld szabad használatú volt, mindenki tetszése szerint művelhette. Az ugarföldek megfelelnek a kishatáru falvak fordulós művelésű területeinek. Az évenként újraosztott szántók — meghatározott növényféleségek számára — sajátos módon a földközösségi formák megmaradását segitették a múlt század 6o-as éveiig. Ugyanezt mutatják a rétek és nádasok is. A legelő közös használata maradt meg legtovább, a múlt század végén osztották ki véglegesen. Csak kevés szik maradt a közbirtokosság használatában. 7./ A gazdálkodás menetét a város birtokos közösségéből álló, később választott birtokossági tanács irányitóttá« Fontos feladat volt a tanácsnak a gazdasági tevékenység Összehangolása. A szerepe és felelőssége nagyon nagy volt, még az ilyen szabadabb karetek között gazdálkodó területeл is, mint a Jászkunság, - 182 -