Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

nol дгга lehet következtetni, hogy olyan helyen állottak a vermek, ahol idegen állatok könnyen bele eshettek, 1766 őszén is ilyen panaszról ad hirt a jegyzőkönyv : "Minthogy Nagy Ferentzné az üres vermeit, a sok Publication és rendelés ellen is nyitva tartani bátorkodott, mely szófogadatlanság mellett történt az, hogy a leg közelebb el múlt Szent Mihály napkor itt tartott vásárra j_ött volna Egyeken lakos Füzér András nevezetű ember, az emiitett Asszonynak szállásán ki botsántotta két lovait, mellyeket állitotta 46 312 forintokon venni." — a lovak a befedetlen verembe estek. Egy 179o-es adat nem nevezi meg világosan, hogy milyen verem volt az, amelyik a telken, a város kaszálóján állott, — az elhelyezése miatt inkább csikveremre gyanakodhatunk. Ebbe is beledöglött egy ló. A tanács a büntetést azzal indokolja,hogy mikor a földeket kiosztották, figyelmeztették a lakosokát,hogy a korábban használt területeken ásott vermeket mindenki vonja be, különben bármikor történik valami baj, azt szedik elő,aki gondatlansága miatt vétkes a dologban, s nem azt, akinek a jelenlegi tulajdona a föld. Tanulságos adatokat találunk a vermelés szokására egy l8o2— ben lezajlott per kapcsán, amelyik szerint : " Vátzi András be panaszollya, hogy Verem csősz Sütő Gábor gondviselése alatt lévő egy verméből, mellyet búzával tele töltött volt, el veszett 11 véka, mivel azt ugyan bé tsinálva találta, s fel bontván, és hijját látván teletöltötte, s 11 véka ment belé, mellyet Sütő Gábor is el esmér, kéri tehát, hogy azon 11 véka Búzája Sütő Gábor által térittessen meg."' Az ügynek folytatása lett : " Az 591. szám alatt elő adott panasz eránt ujj környül állások jővén elő, ugy mint Tanú által bé bizonyittatott,hogy - l6o -