Bellon Tibor: Karcag város gazdálkodása. Földművelés. – A Damjanich János Múzeum közleményei 34-35. (1973)

akkor is, mikor a Nyáron mag töltötte a Vermet, s még bele ment volna két véka, azomtóan Sással volt zsúfolva, mely a tereh alatt ösfzve nyomulván természetesen alább szállani kel314lett a búzának." A Tudományos Gyűjtemény 1832-ben arról ir, hogy a Kunságban vermelik a gabonát, s nem győzi ezt a szokást eléggé kárhoztatni : " A Kunságba vermekbe töltik és eltartják 5-6 esztendeig is sokszor, tsak hogy itt ismét az a baj, hogy a földbe lévő természeti nedvesség miatt többnyire megdohosodik, és egészségtelen, vagy legalábbis a legnagyobb kéntelenség mellett is nehezen csúszó, vagy mint mondani szokták : keserves kenyér lesz belőle.""

515 A gabona veremben történő tárolása valószinüleg a földmüvelés kiterjesztésével a múlt század második felében vesztette el jelentőségét. Szusz ék GYÖRFFY István kétféle gabonatárolási módot ir le a'Nagykunságból; az archaikusabb formát a vermet és szuszékot és az ujabbat, a kamrát : " A kamra gabonaraktár gyanánt szolgál, de e célra régebben szuszikot és vermeket építettek, milyenek elvétve még ma is láthatók. A szuszik hatalmas boglya vagy kazal szerű sárépit meny, oldalán egy akkora lejáró lyuk van, mint a kemence szája, mely sár előtével elzárható már annyira, amennyire evvel lehetséges, A verem földbe vájt tágas üreg, melybe létrán lehet lemenni. Az aknáját deszkával födik be, s erre földet hordana};, - 161 -